Kerek évfordulót ünnepel Nagy Anikó

Február 2-án ünnepli születésnapját Nagy Anikó, a legendás Rock Színház egykori művésznője.

Nagy Anikó Budapesten született 1955 február 2-án. Érettségi után egyből felvették a Színház és Filmművészeti Főiskolára, Ádám Ottó osztályába. Főiskolai éveinek különös jelentőséget adott a zenés színház nagy alakjának, az akkor még tanító Nádasdy Kálmánnak gondoskodó figyelme. Színészéletét Szegeden kezdte - csupa prózai szerepekkel mutatkozott be. Babarczy László hívására Kaposvárra szerződött, ahol megkapta élete első nagy zenés feladatát: Bernstein Candide-jának Kunigunda szerepét. A kaposvári zenés és prózai sikerek után 1982-ben jelentkezett az akkor alakuló Rock Színházba. 

Anikó így gondol vissza azokra az időkre: "Láttam a Sztárcsinálókat, és rögtön tudtam, ez az én műfajom, én ide tartozom". Nagyszerű szerepek egész sorát játszotta el (például a Nyomorultak Eponinját, a Légy jó mindhalálig Violáját, a Sakk Florence-ét és A bestia címszerepét). A debreceni Csokonai Színházban vendégként alakította a musical irodalom egyik meghatározó szerepét, a La Mancha lovagja Aldonza figuráját. 1988-ban lépett először színpadra azzal a szereppel, amelyet rajta kívül csupán példaképe, Barbra Streisand játszott el (ő is csak filmen). A Yentl című zenés monodráma eljátszásának nagy része volt abban, hogy 1989-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Kocsák Tibor és Miklós Tibor az ő alakjára és vokális képességeire alapozva írta meg az Anna Karenina című musicaloperát, melynek ősbemutatója után felvett lemez kivételes sikert aratott itthon és külföldön. A Rock Színház megszűnése után eljátszotta a Fame  Miss Sherman-jét, az Utazás női főszerepét, Lady Ashtont, majd 2000-ben alapító tagja lett a Piccoló Színháznak, ahol az új társulat legjelentősebb produkcióiban fontos szerepeket kapott (Rent, Jézus Krisztus Szupersztár, West Side Story, Nana). A Kiálts a szeretetért című rockoperában Teréz anyát alakította megrendítően. Ő az a színésznő, aki ugyanolyan etalonná tudott válni a musical magyar előadói számára, mint a műfaj külföldi hírességei.

2013-ban négy lemezes életmű albuma jelent meg, melyen az általa játszott-énekelt zenés művek betétdalai szerepelnek, Miklós Tibor magyar szövegeivel.

AZ UTOLSÓ PÁROS INTERJÚ NAGY ANIKÓVAL ÉS MIKLÓS TIBORRAL

Boldog születésnapot, Falusi Mariann!

Április 22-én ünnepli születésnapját Falusi Mariann, Artisjus-díjas énekesnő- színésznő- műsorvezető.

Mariann 1980-ban végzett a Konzervatóriumban, majd a  Zeneművészeti Főiskola tanárképző szakán is diplomát szerzett. 1983-ban a Ki-Mit-Tud? győztese lett, dzsesszénekes kategóriában. 1983–1985 között a Stúdium Dixieland szólóénekese volt. 1985-ben Kubában fesztiválgyőztes lett. 1986-ban az Interpop Fesztiválon is a döntőig jutott az Igaz mese című dallal, és ugyanebben az évben Mongóliában lett fesztiválgyőztes. 

A nyolcvanas években  több zenés darabban is színpadra állt színésznőként (Rémségek kicsiny boltja, Oliver!, A mosoly országa). 

1988-ban a Rémségek kicsiny boltjában megismert kolléganőjével, Lang Györgyivel megalakították a Pa-Dö-Dő duót, és A tengerész című dallal kerültek be a '88-as Interpop Fesztivál döntőjébe. 1989-ben jelent meg első albumuk, melyről a Munkadal és a Szédült éjjel című dalok kerültek fel a slágerlistákra. Az igazi áttörést az 1990-es Kiabáj! című album hozta meg számukra, melyről a címadó dal után a Bye-bye Szása lett óriási sláger. A lemez hónapokon át állt az eladási lista élmezőnyében. 2011 végén jelent meg a duó huszonharmadik nagylemeze!

A popkarrierrel párhuzamosan folytatódott Mariann színházi pályafutása is. Szerepelt a Mechanikus narancs, a Gőzben, a Vízkereszt, vagy amit akartok, az Óriáscsecsemő, illetve a Dr.Bubó című darabokban is. Filmen a Laura, az Eldorádó, és az Ámbár tanár úr című filmekben, TV-ben a Családi körben, a Fürdőshow, és az Angyalbőrben című sorozatban is láthattuk. 2011-ben előadói munkásságáért Artisjus-díjjal tüntették ki.

Rendszeresen szerepel a kereskedelmi televíziókban is, A lányok nem angyalok címmel saját műsora volt Lang Györgyivel, majd a Reggeli műsorvezetője lett. Részt  vett a Celeb vagyok, ments ki innen! című realityben, A Nagy Duettben, a Csináljuk a fesztivált-ban, és zsűritagként a Csillag születik, illetve a Megasztár című tehetségkutatókban.

A Pa-Dö-Dő mellett szólóban is koncertezik: Az én kis XX. századom, a Harmóniában a zenével, és a Kollektív neurózis című estje nagy siker, emellett Szirtes Edina Mókussal és Presser Gáborral rendszeresen színpadra áll.

Jelenleg a Budapesti Operettszínházban (Amerikai komédia), a Centrál Színházban (Chicago, Hét boszorka), illetve a Rózsavölgyi Szalonban (Halál Velencében) látható.

Psota Irén 85 éves!

Március 28-án ünnepli születésnapját Psota Irén. 

1952-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és még abban az évben leszerződött a Madách Színházhoz. 1980-ban a Népszínház, majd 1983-ban a Nemzeti Színház tagja lett, de 1990-ben visszatért a Madáchba.  Minden műfajban otthon érzi magát. Az általa ábrázolt alakoknak szinte nincsenek határai. Szerepei a tragédiától, a musicalen át, a vígjátékokig terjednek. Groteszk, olykor fanyar, temperamentumos, szelíd, vad, kemény, lágy, letisztult, vibráló. Minden szerepét összetetten, egyedi módon ábrázolja. A tragédiákban finoman meg tudja csillogtatni a humort, épp úgy, mint a vígjátéki szerepeiben a rejtőzködő tragédiát. Teszi mindezt a csak rá jellemző egyedi, utánozhatatlan gesztusaival, senkivel össze nem téveszthető orgánumával. Számos filmben nyújtott felejthetetlen alakítást.

2000 óta a Nemzet Színésze. Kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 

Színpadon zseniálisan alakította Brecht hősnőit (Kattrin, Gruse, Polly, Kurázsi mama), de játszotta Szent Johannát, Elizát (My Fair Lady), Dollyt (Hello Dolly!), Yermát, Aase anyót (Peer Gynt), Irmát (Irma te édes), illetve feledhetetlen alakítást nyújtott Shakespeare darabjaiban is (Hamlet, Lear király, III. Richard).

Mindenkiben elevenen élnek filmes munkái is: Ház a sziklák alatt, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, Mese a 12 találatról, Napfény a jégen, Felfelé a lejtőn, Férjhez menni tilos, Egy erkölcsös éjszaka, Ördög vigye...

Három könyvet írt, melyek sorban az eladási listák élmezőnyében kötöttek ki. 

Major Tamás oldalán éveken át szórakoztatta a hallgatókat a Rádiókabaré Jenő és Lujza (Azt írja az újság...) című jeleneteiben. Az ő hangján szólalt meg a Flintsone család Vilmája, és Kotkoda is. Nagylemezeiről több dal a mai napig is slágernek számít (Nem akarok mindenáron férjhez menni, Énmellettem elaludni nem lehet, Tibi-tango, Oh, mennyi minden lehettem volna, Két kicsi kecske, Cigaretta-duett...).

A művésznő néhány éve elvonultan él budapesti otthonában, sajnos már nem vállal színházi felkéréseket.

Für Anikó kerek születésnapjára

1964. február 27-én született Für Anikó, Jászai Mari-díjas színésznő.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1989-ben végzett, majd a Madách Színházhoz szerződött. Számtalan nagyszerű prózai, és zenés szerep után 2004-ben az Örkény Színház társulatához csatlakozott, melynek ma is a tagja. Tehetségét Jászai Mari és Mensáros- díjjal jutalmazták, illetve két ízben vehette át a legjobb színésznőnek járó elismerést a POSZTon.

Legismertebb filmjei: Magyar vándor, Peer Gynt, Szabadság tér 56, halálutak és angyalok, A csalás gyönyöre, Aranyoskáim, Para, Terhes társaság.

Két nagy sikerű szólólemeze jelent meg (Nőstény álom, Kitalált világ).

Jelenleg is kilenc előadásban látható az Örkény Színházban, március 15-én lesz a következő bemutatója: a Hamlet című drámában ő alakítja majd Gertrud királynét.

Számtalan amerikai színésznőnek kölcsönzi a hangját (Sandra Bullock, Cameron Diaz, Juliette Lewis, Felicity Huffman...)

Szakmájáról, a színészetről így gondolkodik: "- Sokszor az az érzésem, hogy a színpad a pszichoanalízis helyett van. Az ember oda viheti napi szinten az összes aggodalmát, gondjait, örömeit. Minden nap más, mi is változunk.  Ezért sincs két egyforma előadás, még ha háromszázszor is játszottuk már. Inkább a jó irodalom segít, hiszen olyan emberi témákkal foglalkozik, amelyek örök érvényűek. Az ember azt tudja sugározni, amivel magát szellemileg feltöltötte, azzal a fajta minőséggel, ami áthatja a gondolkodását. Lehet úgy is dönteni, hogy lefelé lépkedek, egyre lejjebb és lejjebb. De ha már az élet egyszeri, sokkal izgalmasabb az értékrend piramisán feljebb és feljebb haladni. Lehet, hogy ez macerásabb, de engem valahogy a könnyebb sosem érdekelt. Abban mi az izgi, mi a kaland?..."

Földi Teri 80 éves

Január 24-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Földi Teri, Jászai Mari-díjas színésznő. 
1951-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol többek között Apáthi Imre, Básti Lajos, Sulyok Mária és Várkonyi Zoltán volt tanára, évfolyamára járt Soós Edit, Schubert Éva, Szabó László, Zolnay Zsuzsa, Zsigmond Vilmos. 1955-ben, a diploma megszerzése után a győri Kisfaludy Színház, majd a Szegedi Nemzeti Színház tagja lett, 1964-től a Vígszínházban, majd a Madách Színházban játszott.
  
Eljátszotta a színpadon Elizát (Pygmalion), Kasszandrát (Trójai nők), Natasát (Éjjeli menedékhely), Tóth Flórát (A tanítónő), Mae-t Tennessee Williams Macska a forró tetőn című darabjában, volt Ophélia Shakespeare Hamletjében, Hunyadyné Zerkovitz: Csókos asszony című operettjében, de emlékezetes alakítást nyújtott Paulaként a Macskajátékban is.
  
Első filmszerepét Keleti Mártontól kapta, aki rábízta az ügyetlen és félénk magányos falusi lány, Szíves Kati megformálását az Ifjú szívvel című 1953-as moziban. A következő fél évszázad során több mint húsz filmben, tévéjátékban és sorozatban szerepelt.
Kellemes, kifejező hangja miatt kedvelt szinkronszínésznő. Az ő hangján szólalt meg Emily a

Szívek Szállodájában, de hallható volt a Guldenburgok örökségében is. Dargay Attila népszerű és szívet melengető rajzfilmjében, a Vukban a bájos kis róka édesanyjának, Ínynek kölcsönözte a hangját. A legújabb Miss Marple- sorozatban is ő szinkronizálja a címszereplő Julia McKenzie-t.
  
Égi madár (1957), Esős vasárnap (1962), Hogy állunk, fiatalember? (1963), Butaságom története (1965), Tüskevár (1967), Kakuk Marci (1973), Haszontalanok (1977), Szerencsés Dániel (1983), Napló (1984) Szomszédok (1987). Rohonyi Gábor 2007-es szerelmes, kalandos road-movie-jában, a Konyecben Keres Emillel egy idős házaspárt játszottak, akik kitörnek a hétköznapok szürkeségéből és "vérdíjas nyugdíjasként" próbálják végre igazán élvezni az életet.
  
Tehetségét a szakma is többször elismerte. 1963-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1990-ben megkapta a Gobbi Hilda által alapított Aase-díjat, amelyet az "emlékezetes percek, pillanatok, szavak, mozdulatok főszereplői", az epizodisták részére ítél oda évente egy színművészekből álló kuratórium. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét vehette át.

(forrás: propeller.hu, teatrum.net)

Tahi Tóth László 70 éves

Január 23-án ünnepli 70. születésnapját Tahi Tóth László, Jászai Mari-díjas színművész.

1962-66-ig a budapesti Színművészeti Főiskola színész tanszakát végezte Várkonyi Zoltán osztályában, ahol 1966-ban diplomázott.1964-66-ig már a Várkonyi Zoltán főrendezősége alatt álló Vígszínházban töltötte gyakorló éveit, ahol már ekkor számos főszerepet játszott. (Thurzó: Az ördög ügyvédje, Ibsen: John Gabriel Borkmann...

1966-ban leszerződött a Vígszínházhoz, melynek már negyvennyolc éve tagja.
1985-től a Művész-SK elnöke.

A színdarabok mellett jó néhány filmben és tévéjátékban szerepelt, illetve elismert szinkronszínész is. Ő kölcsönzi többek között Dustin Hoffmannak, Alan Rickmannek, vagy Jeremy Brettnek is.

A GEG című „színészkedési kézikönyve” 2006-ban jelent meg. 1972-ben Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt, 1974-ben Jászai Mari-díjat, 1985-ben Érdemes Művész kitüntetést, 1995-ben Pro Comedia-díjat kapott. Az Ajtay Andor-emlékdíjat kétszer nyerte el (1979, 1986).

Polyák Lilla és Császár Angela is ünnepel

Március 16-án ünnepli a születésnapját Polyák Lilla és Császár Angela színésznők.

Polyák Lilla 1976 március 16-án született Győrben. A budapesti Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, ezután egy évig a Győri Nemzeti Színház tagja volt, ahol a Padlás című darabban szerepelt, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, ahol 1999-ben szerzett diplomát. Gyakorlatát a Vígszínházban végezte, majd Bécsben, a Theater an der Wien-ben, a Mozart! című előadásban játszhatta Waldstatten bárónő szerepét. Itthon az Anna Karenina, majd az Elisabeth címszerepét énekelte, a Madáchban láthattuk a József és a színes szélesvásznú álomkabát, a Spamalot, a Jézus Krisztus szupersztár, és a Volt egyszer egy csapat című musicalekben. Az Operettszínházban pedig olyan nagy sikerű előadások szereplője volt, mint A szépség és a szörnyeteg, a Rudolf, vagy a Rebecca. Jelenleg a Mary Poppins címszerepére készül. Két albuma jelent meg férjével, Homonnay Zsolttal, mindkettő aranylemez lett. 

Jelenleg a következő darabokban látható: Én, József Attila, Csoportterápia, Jézus Krisztus szupersztár, Musical mesék, Rebecca, Rómeó és Júlia. 

A Polyák Lillával készült interjú itt olvasható. 

Császár Angela Kolozsváron született 1946. március 16-án. A Színház- és Filmművészeti Fősikolán 1968-ban végzett, majd azonnal a Nemzeti Színház szerződtette, 2000 óta pedig a Pesti Magyar Színház művésze.
1993-tól a Nemzeti Szí­niakadémia, 2000-től a Pesti Magyar Szí­niakadémia tanára, 1986-tól az Új Nemzeti Színház Alapí­tvány ügyvezetője. 

Kitüntetései: Farkas Ratkó-dí­j, Szí­nikritikusok különdí­ja, Rajz János-dí­j, Jászai Mari-dí­j, A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje, Magyar Örökség-dí­j, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, Főnix-díj.

Császár Angela jelenleg a következő előadásokban játszik: Arzén és levendula,  Macska a forró tetőn, István, a király, Háromszögek, My Fair Lady.

a művésznővel készült interjú elolvasható az alábbi linken.

Balázs Péter 70 éves

Balázs Péter, Kossuth-díjas színész, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója március 5-én ünnepli hetvenedik születésnapját.

1961-ben első nekifutásra fölvették a Színművészeti Főiskolára, ahol Szinetár Miklós lett az osztályfőnöke, majd a veszprémi színház szerződtette, ahol négy évadot töltött el.  1970-től a Vígszínház társulatát erősítette huszonöt éven át, ahol több mint 140 darabban szerepelt.

Noha játszott Hamletet és III. Richárdot is, népszerűségét elsősorban vígjátéki és kabarészerepeinek köszönheti. Alkata, jellegzetes hangja miatt szívesen hívták bohózatokba, kabaréjelenetekbe, az ezekről készült tévéfelvételeket ma is gyakran vetítik.
Ő volt a legendás mesefilm figura, a kétbalkezes Nagy ho-ho-ho horgász hangja, szinkronizálta Louis de Funes és Danny DeVito filmjeit, és ő az Agatha Christie-krimik alapján készült Hercule Poirot-sorozatban a címszereplő, David Suchet magyar hangja.
Évtizedek óra rendez is, elsőként 1989-ben Dario Nicodemi Hajnalban, délben, este című kétszemélyes darabját állította színre, de sikeres volt a Bűvös szék című Karinthy-tévéfilmje, illetve színházban a Hegedűs a háztetőn, a Csókos asszony, a Leányvásár, a Hyppolit a lakáj, a János vitéz, vagy a Mirandolina is.

Legismertebb filmjei:  Tilos a szerelem, Patyolat akció, Az özvegy és a százados, Fuss, hogy utolérjenek!, Makra, Álmodó ifjúság, Ballagó idő, Égigérő fű, Circus Maximus, Kojak Budapesten, Szeleburdi család, István, a király, Szeleburdi vakáció, Hyppolit, Tejút... Számtalan szórakoztató műsorban, TV-filmben, és sorozatban is láthattuk, a Lindában például ő volt Kő, a nyomozó.

A Vígszínházból 1996-ban távozott, mert nem értett egyet azzal az iránnyal, amelybe az intézmény tartott, őszerinte inkább a Várkonyi Zoltán-féle művészeti irányzatot kellett volna újragondolni, a pályát szabadúszóként kezdte újra.
2007-ben a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója lett, s mai napig is sikerrel irányítja a teátrumot. 

Balázs Péter 1982-ben Jászai Mari-díjat, 1994-ben Pro Comedia díjat vehetett át. 2012-ben Kossuth-díjat kapott, az indoklás szerint nagy népszerűségnek örvendő, groteszk bájjal és fanyar humorral megformált emlékezetes alakításaiért, mesefilm-figurákat legendássá tevő szinkronizálásáért, igényes rendezői munkássága, közösséget kovácsoló színházteremtő-vezető tevékenysége elismeréseként. Ő így vall erről: " -Színész vagyok, és az is maradok, egy évben egyszer magamnak is osztok szerepet. Persze nem a Lear királyt, csak azért, mert megtehetném. Egyszerűen nem nekem való. Én mindig is a család színésze voltam, sok műfajban kipróbáltam magam, és azért vállalok még mindig szinkronszerepeket, fellépéseket, mert olyan jó dolog a közönség szemébe nézni."

(forrás: szinhaz.hu)

Esztergályos Cecília 70 éves

A hetvenedik születésnapját ünneplő Jászai-díjas, Érdemes Művész Esztergályos Cecília így vall önmagáról:

" -Régen múlt század közepén, konkrétan 1943. január 26-án a Baross utcai Klinikán, családom nagy-nagy örömére. Azóta is csak azok érdekelnek, akiknek nagy-nagy örömet tudok szerezni.

Szóval, kora gyermekkoromban kiderült, hogy egy kicsit más vagyok, mint a korombéli gyerekek. Csak a bohóckodáson, a rosszalkodáson, és már akkor is a magam és mások szórakoztatásán járt az eszem. Iskoláimat nem jó tanulóként végezgettem, de mentségemre legyen mondva 9 éves koromtól 17 éves koromig tartó tanulás után az Állami Balett Intézet Klasszikus Balett főtanszakon szorgalmam eredményeként kitűnő eredménnyel diplomáztam. Első munkahelyem a Pécsi Balett volt, melynek három szezonon át voltam szólótáncosa Eck Imre keze alatt. Korán felfedezett a film. Elsőként a mai Oscar -díjas Szabó István látott bennem fantáziát, őt a kor ismert rendezői követték. 

Ezek után arra gondoltam, hogy ez a szép hivatás is megtanulható, és újabb négyévi tanulás után a Színművészeti Főiskolán 1968-ban újabb művészdiplomát szereztem. Első színházam Kazimír Károly Thália Színháza volt, amit 17 szép és eredményes év után 5 év Nemzeti Színház követett, ahol Vámos László és Sík Ferenc keze alatt játszhattam. Innen Veszprémbe kerültem, majd ismét vissza a Nemzetibe, melyet egy akkor úttörő vállalkozásnak indult televíziós sorozat a Família Kft. követett. A közel kilenc évig forgatott sorozat után öt év szabadúszás következett sok-sok színházi és filmes, de elsősorban TV-show feladattal. Jelenleg a József Attila Színház tagja vagyok, ahol kitűnőbbnél kitűnőbb vígjátékokban szórakoztathatom a közönséget, tehát azt tehetem, ami miatt színész lettem. A színjátszás mellett a kerámia és a föstészet az újabb nagy szerelem, de a horgolás és a szövés is boldoggá tesz. Az elmúlt években számos kiállításon szerepeltek munkáim. A budapesti nagy galériák mellett bemutatkozhattam az ország több városában is..."

(forrás: esztergalyoscecilia.hu)

85 éves lenne Ruttkai Éva

1927. december 31-én született hazánk egyik legnagyobb színésznője, Ruttkai Éva.
Pályáját ötéves korában, gyermekszínészként a Lakner-féle Gyermekszínházban kezdte. Gyakorlatot a színpadon szerzett, a színészmesterséget Makay Margittól tanulta, 18 évesen, Jób Dániel szerződtette a Vígszínházba. Első szerepe beugrás volt, ahol Tolnay Klári helyett Molnár Ferenc A hattyú című vígjátékának Alexandra szerepét játszotta.

" -A nevemet is Lakner bácsitól kaptam. Először nála léptem színpadra kétéves koromban, amikor anyám magával vitt színházba s én addig csetlettem-botlottam a színfalak mögött, míg egy szép napon kiderült, hogy az egész műsort fejből tudom. Akkor Lakner bácsi meghallgatott és szerződtetett. A nevemet, mondom, tőle kaptam, mert az anyakönyvi kivonatomban Russ Éva áll. Lakner bácsi ajándékozott meg a nevemmel, ő hívott így: Ruttkai Évike."

1948-tól 1951-ig a Nemzeti Színházban játszott, ahonnan ezután visszatért sikerei kezdetének színhelyéhez, Vígszínházhoz, mely akkor hivatalosan a Magyar Néphadsereg Színháza nevet viselte, és amelynek 1986-ban bekövetkezett haláláig tagja volt. Négy évtizedet átívelő pályája során egyike volt a legszínesebb, legsokoldalúbb magyar színésznőknek. Klasszikus és modern, hazai és külföldi tragédiákban és vígjátékokban, szinte minden műfajban egyaránt kiváló teljesítményt nyújtott.

Gyakran mondott verseket a rádióban és pódiumon egyaránt, illetve egyéni bájjal adott elő sanzonokat, melyeket nagylemezei örökítettek meg az utókor számára. Utolsó premierje a Vigadó kamaratermében volt Bellon: Gyöngéd kötelék című darabjában 1986. április 24-én. Több mint félszáz filmben és számos tv-játékban szerepelt.

" -Én tudom, hogy nem vagyok nagyképű, azért nem vagyok nagyképű, mert nem mondok olyat, amiért magam is nem dolgoztam meg, vagyis nem szenvedtem meg -vallott egy interjúban. - Hát csak annyit, mint minden ember, aki gondolkodik, lát, érez és megpróbálja mindezt kincsé varázsolni, mint a csillagot fönt az égen. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy az én jelentőségem mi, de hogy csillagként kell szolgálnom, ez nem egy ilyen ragyogás! A csillagnak dolga van! A csillagnak az a dolga, hogy ő messzire is világítson és ez nagyon nehéz...."

Kétszer kapott Jászai-díjat, 1960 Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát, majd 1966-ban megkapta az érdemes művész, 1971-ben pedig a kiváló művész díjat.  

(forrás: Filmmúzeum, Szigethy Gábor: Tündérkirálynő)

Huszonöt éves a Pa-Dö-Dő!

Huszonöt éve mutatta be egymásnak Presser Gábor Falusi Mariann dzsesszénekesnőt, és Lang Györgyi színésznőt. Először csak arról volt szó, hogy együtt játszanak egy színdarabban, de a próbák alatt annyira összeszoktak,  hogy kitalálták: popduóvá válnak. A Pa-Dö-Dő mára legendává vált. Huszonhárom nagylemez, számtalan sláger kötődik a nevükhöz, és most arra készülnek, hogy megünneplik a jubileumot.

- Ijesztően közeledik a karácsony. Lesz nagy felhajtás, vagy az idő múlásával átértékelődnek az ünnepek?

Mariann: – Az egyik nap pont ugyanolyan, mint a másik, ezért az ötvenedik születésnapom sem hatott meg. Lehet, hogy holnap sokkal fiatalabbnak érzem magam, mint két éve. Györgyi mellett szép lassan leszoktam az ünnepekről. Valószínűleg azért utálja ezeket a megmozdulásokat, mert az anyukájánál muszáj ezeket fokozottan nyomni. Az én anyukám is erőszakos. A mai napig kirakja a kertbe húsvétkor a tojásokat, én meg futkoshatok ott összevissza. Karácsonykor is ő gyújtja a gyertyát, de nálunk ezek szeretetteljesen telnek.
Györgyi: – Mariann már december elején feldíszíti az otthonát, sőt az autóját is! Én ezeket az ünnepeket álságosnak tartom. Nem azon múlik a szeretet, hogy állunk-e a karácsonyfa mellett Jingle Bellst énekelve! 

– Huszonöt év nem kis idő. Van valami, amit másképp csinálnátok, ha megtehetnétek?

Györgyi: – Én még ennyire sem mennék bele megalkuvásokba.
Mariann: – Zenekarilag mindent ugyanígy tennék, de lehet, hogy ha visszamehetnék az időben, akkor vennék egy kis kávézót, hogy öreg napjaimra legyen miből élnem.
– Mi változott az életetekben a huszonöt év alatt?

Mariann: – Hihetetlenül rövidek lettek a napok.
Györgyi: – Nekem meg nagyon hosszúak!
– Talán azért lettek rövidebbek, mert sokat alszol...
Mariann: – Dehogy alszom. Jövök-megyek, mint a távirat.

– Gondolom, szakmailag is megváltozott sok minden az elmúlt két évtized alatt...

Györgyi: – Nem olyan könnyen izgatom fel magam, vagyis nincs már bennem az a lelkesedés. Megváltozott ez az egész. Ma már nem látok csillogó szemmel éneklő énekeseket. A politika meg a kereskedelmi tévék egy nyálas hálót szőttek erre a szakmára.
Mariann: – Tény, hogy jóval ingerszegényebb lett körülöttünk minden. Sok mutatványos van színpadon, de nem közvetítenek érzelmet. Nehéz megtalálni a művészetet, de ennek nincs sok köze a korunkhoz.
Györgyi: – Nincs meg az izgalom, ha megjelenik valakinek a lemeze. Régen ez másképp volt. Alig vártuk az Illés vagy a Neoton új lemezét, hogy milyen lett. Most például a musicallemez a divat, ezért mindenki azt csinálja. Ez nem izgalmas.
Mariann: – Csak hiteles embertől jöhet valami olyan, ami érzelmileg megérint. A média pedig nem róluk szól.

- Idén is csináltatok új albumot, sőt, ahogy hallom, a jubileumra is adtok a rajongóknak valami meglepetést. Van még értelme lemezt készíteni?
Mariann: – Semmi értelme sincs, de mi öregek vagyunk már, és ehhez szoktunk. Legyen évente egy kézzelfogható termékünk, legyenek új dalaink. Ennek ellenére az emberek csak a régi dalainkat akarják hallani. Mindig kötelező elénekelnünk a Bye-bye Szását, a Szabó Jánost meg a Fáj a fejem című dalt.
Györgyi: – Legalább négy új szám legyen az új programban, hogy mi ne unjuk halálra magunkat! Persze, hogy lesz jubileumi CD is, meg koncert is, de ha nem lenne kerek évfordulónk, akkor is csinálnánk.

- Mariann, te szólóban is egyre gyakrabban koncertezel. Fura volt megszokni, hogy nincs melletted Györgyi?

Mariann: - Borzasztóan bele tudom magam lovalni a legkisebb feladatokba is, olyan hévvel és boldogsággal csinálom, hogy csak na. Nagyon jó érzés, hogy bíznak bennem, hogy rám bíznak ilyen feladatokat. A kettő közötti különbség valami elképesztő volt. Az egyik egy nagyon nagy felelősség. Oda kell figyelni, koncentrálni kell. A Pa-Dö-Dő-ben meg szinte kéjesen beledőlök abba, hogy otthon érzem magam, és hogy ketten csinálunk mindent. Nagyon nagy kézfogás ez nekem. Másrészt a szóló koncertjeimre is eljön Györgyi, és az első sorból tapsol. Ez nagy erőt ad nekem.

– Ha megkeresne most valamelyik kereskedelmi csatorna, hogy csináljatok egy műsort, mint régen, elvállalnátok?

Györgyi: – Ha szabad kezet adnának, akkor hogyne! Ha nem adnák parancsba, hogy Dukai Reginát vagy akárkit kell meghívni vendégnek, akkor igen. Mi választanánk rendezőt, szerkesztőket. Lehet, hogy rossz ízlésünk van, de azt tükrözné az a műsor. Ha pedig kereskedelmi csatorna-tulajdonosok lennénk, akkor sok régi műsort visszahoznánk. Ma már nálunk nem lehet megmutatni egy CD-borítót a tévében, és nem lehet egy készülő koncertről beszélni, csak ha körbeírod nyolc mondattal, hogy mire gondolsz. 

– Végezetül valami üzenet az emberiség számára?  

Györgyi: – Csak annyi, hogy élünk és működünk. Rólam csomóan azt hiszik, hogy meghaltam, vagy hogy nem tudok fellépni. Semmi gond nincs ezzel, tessék minket hívni, és megyünk!
Mariann: – Az indulásunkkor a színes hajunk meg a kövérségünk volt téma, most meg ez. Tolerancia! Tök jó, hogy Györgyi tolókocsival is fellép. Mindenki csak mondja a magáét, hogy így meg úgy kell segíteni a sérült embereken, aztán mégis beszólnak. Tessék elfogadni mindenkit úgy, ahogy van. Ezt üzenjük!

78 éves lenne Garas Dezső

1934. december 9-én született Garas Dezső.

1957-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színházhoz került, majd a Madách Színház társulati tagja lett. Dolgozott a 25. színházban, később a Mafilm munkatársává vált. Tíz évig a Népszínház tagja volt, 1990-től 1992-ig a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, 1993-ban a Művész Színház alapító tagjai közé tartozott. 1993-tól szabadfoglalkozású volt, 1999-ben a Katona József Színházban játszott. 2004 óta a Nemzeti Színház tagja. 1990-ig a Magyar Színházművészeti Szövetség tagja volt.

Filmes pályafutása 1954-ben az azóta legendássá vált Liliomfi-val kezdődött, melyben az ifjú Schnapsot alakította. 1973-ban a megszállott Minarik Ede gőzmosodást játszotta a Régi idők focija című filmben, akinek "Kell egy csapat" mondásából szállóige lett. Országos siker volt az Abigél című négyrészes tévéfilmsorozat (1976), amelyben König tanár urat alakította. Jászott a Magyar Televízióban évekig futó Életképek című sorozatban is.

Szerepelt a 80-as évek számos meghatározó filmjében, köztük Sándor Pál Szerencsés Dániel-jében,  Tímár Péter Mielőtt befejezi röptét a denevér című alkotásában, Gárdos Péter Uramisten-jében és Szamárköhögés-ében és Bacsó Péter Banánhéjkeringő-jében.

1989-ben filmrendezőként is bemutatkozott A legényanya című politikai szatírával. Sokoldalú, fanyar egyéniség volt: gyakran alakított ironikus, groteszk, végtelenül emberi, kiszolgáltatott figurákat. Maximalista volt, másoktól is a maximumot várta el, nehezen viselte a hozzá nem értést.

A 90-es években láthattuk többek közt Gárdos Péter A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire című filmjében és Jancsó Miklós, Makk Károly és Sándor Pál Szeressük egymást gyerekek! című szkeccsfilmjében. A 2000-es években már kevesebb filmszerepet kapott, de felbukkant az Előre! című filmben, az Egy hét Pesten és Budán-ban és Sándor Pál Noé bárkája című filmjében is.

Színházban többször is rendezett. A Játékszínben színpadra állította az Őrült nők ketrecé-t, megcsinálta Az ember tragédiájá-t bábelőadásban, a Nemzeti Színházban megrendezte az Anyám, Kleopátrá-t .

Díjai között van a Jászai Mari-díj, 1978-ban Érdemes művész címet kapott, a Kossuth-díjat 1988-ban vehette át. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét 1995-ben adományozták neki. 2000-ben a Nemzet Színészének választották, 2004-ben a Budapest díszpolgára címet kapta. Szintén 2004-ben Prima Primissima díjjal ismerték el a munkáját.

2011. december 30-án hunyt el, 77 éves korában.

Szacsvay László 65 éves!

Október 27-én ünnepli születésnapját Szacsvay László, Jászai Mari-díjas Érdemes Művészünk.

1971-ben végezte el a Színművészeti Főiskolát és a Nemzeti Színház tagja lett, majd onnan 1982-ben csatlakozott a Katona József Színház társulatához. Gyakori vendég más színházak produkcióiban, a tévében és a rádióban. Évekre szóló sikert aratott a Budapest Orfeum című zenés összeállításban előadott kupléival és sanzonjaival, melynek anyaga lemezen is megjelent. Kiváló karakterszínész.

Szacsvay így vall a színészetről: "- A szerepet nem kilóra mérik. Egy mondatot el lehet mondani jobban, mint három felvonást. Soha nem zavart, ha kis szerepet kaptam, soha nem jutott eszembe, hogy emiatt mondjuk el kellene mennem egy színháztól. Ez nemcsak a Katona, hanem a Nemzeti időszakában is így volt. Nekem minden előadás új kihívás. Minden este más. Ez egy nagyon furcsa szakma, és nem véletlenül mondok szakmát. Érdekes módon a legnehezebben azt lehet bírni, amikor sokáig nem megy egy előadás. Szellemileg nem kis feladat mondjuk két hónapos szünet után játszani. Amelyik előadásban van munka, az azért feléled ilyenkor. De csak az. Én kizárólag a munkában hiszek."

Filmjei közül csak néhány: Kitörés, Az ozorai példa, Idegen arcok, Szörnyeteg, Vörös rekviem, Szívzűr,  Te rongyos élet,  Illatszertár, Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája, Megint tanú, Kalózok, Presszó, Zimmer Feri, Csapd le csacsi! De kik azok a Lumnitzer nővérek, S.O.S. szerelem, Casting minden...

fotó: Orlai Produkció (A nagy négyes)

Csepregi Éva ünnepel

Október 22-én ünnepli születésnapját Csepregi Éva, a hazai popszakma egyik legismertebb énekesnője.

Csepregi Éva 1972-ben tűnt fel először a Ki-Mit-Tud színpadán a Kócbabák nevű lánytrióval, majd a Neoton együttessel kezdett turnézni. 1977-től már Neoton Famíliaként járták az országot, és adták ki nagylemezeiket. A zenekar megszámlálhatatlan albumot és slágert gyártott, bejárták a világot, angolul, sőt japánul is énekeltek. 1983-ban a tokioi Yamaha Fesztivál nagydíját nyerték el a Time Goes Bye / Holnap hajnalig című dallal, ennek a sikernek köszönhetően éveken át turnézhattak Távol-Keleti országokban.

Éva első szólólemeze 1987-ben jelent meg Kék korszak címmel, mely hónapokon át vezette az eladási listákat, és EMeRTon díjat is kapott érte. 

1990-ben a Neoton Família kettészakadt, ő Éva-Neoton néven hozott létre új csapatot, és ezzel a formációval is több sikeres albumot adtak ki. Itthon tizenhét szólólemeze jelent meg, de Japánban, Koreában, és Németországban is a boltok polcaira kerültek albumai.

Színésznőként előbb a Ruttkai Éva Színházban tűnt fel (A kaktusz virága, Edith és Marlene, Shirley Valentine, Hyppolit, a lakáj, Vidám kísértet...), újabban pedig az Operett Színházban látható a Szép nyári nap című musicalben, mely a Neoton Família dalaira épült.

Jelenleg szólóban és A Neoton Família Sztárjai nevű zenekarral is turnézik itthon, és a környező országokban.

Életéről és munkásságáról néhány évvel ezelőtt Napraforgó címmel jelent meg könyve.

Az Évával készült interjú itt olvasható.

43 éves lenne Selmeczi Roland

Már öt éve nincs köztünk a hazai színjátszás egyik jelentős alakja, Selmeczi Roland.

1969 október 10-én született, 1993-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően a Vígszínház társulatának lett tagja, majd szabadúszóként tevékenykedett, utána a soproni Petőfi Színházat erősítette. Számos színházi szerepe mellett (Vízkereszt, vagy amit akartok, Tizenkét dühös ember, Nóra, Harmadik Richárd, A vágy villamosa, A padlás, A mizantróp és még sok) a közönség olyan filmekben láthatta, mint az Aranyoskáim, az Üvegtigris, a Kútfejek, vagy az Angyalbőrben, és a Kisváros sorozat.

Az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínész volt (Brad Pitt, Antonio Banderas hangját is kölcsönözte több ízben), a sorozathívők pedig arcát talán nem annyira, de hangát biztosan ismerhették: A szökés-ben Lincoln, a Doktor House-ban Wilson volt, a 24 Jack Bauerje is az ő hangján szólalt meg magyarul, a Született feleségek Mike Delfinója szintúgy, de a Smallville-ben is dolgozott.

2008 január 30-án délelőtt még a szolnoki Szigligeti Színházban próbálta a Fekete szárú cseresznye című darabot, majd néhány órás pihenést követően elindult Budapestre. A színész Újhartyán közelében szenvedett halálos autóbalesetet. 38 esztendős volt...

Molnár Piroska ünnepel

Október elsején ünnepli születésnapját a Jászai Mari, és Kossuth- díjas Molnár Piroska, A Nemzet Színésze.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban végzett; ezt követően a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1971-ig volt tag. 1971 és 1978 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. 1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színházhoz kötötte szerződés, majd a budapesti Katona József Színház alapító tagja lett. 1984-től, tizennyolc éven át ismét a kaposvári társulatot erősítette, 2002- ben pedig a Nemzeti Színház lett a fő játszótere. 

A prózai szerepek mellett, kivételes énekhangjával számos zenés darab szerepét játszhatta (Csárdáskirálynő, Elisabeth, Bors néni, A szépség és a szörnyeteg, Hegedűs a háztetőn, Koldusopera, Menyasszonytánc, Mozart!, Sweeney Todd...).

Tanít a Színház és Filmművészeti Egyetemen, illetve az Aase-díj kuratóriumának tagja. 2010-ben Nagymama-díjat alapított a legígéretesebb kaposvári fiatal női és férfi színész számára, amelyet évente ítélnek oda. 2011-ben Komlós Juci helyére a Nemzet Színészévé választották. 

Napjainkban is nyolc- tíz előadásban játszik párhuzamosan.  Nyughatatlanságáról így vallott:

-Szerintem azért hívnak, mert tudják rólam, hogy munkabíró vagyok, és megbízható. Miattam még nemigen maradt el előadás, mindent lelkiismeretesen csinálok. Meg az is lehet, hogy mások keményebbek, és tudnak olykor nemet is mondani. Én nem tudok. Még akkor sem, ha úgy is érzem, hogy ezt már nem kéne. Ha kicsit kapacitálnak, kicsit udvarolgatnak, elcsábulok, és azt mondom, hogy na jó, ez az egy még jöjjön. Nem szeretem a konfliktust, nem akarok senkit megbántani, erős bennem a megfelelési vágy. Ezért aztán loholok ide-oda, ahelyett, hogy hímezném otthon a járókeret-takarómat….

Molnár Piroska jelenleg az alábbi színdarabokban látható: A nagy négyes, Bors néni, A tanítónő, Csongor és Tünde, Én vagyok a Te, Macskajáték, Menyasszonytánc, Orfeusz alászáll. 

A televízióban az M1 Munkaügyek című sorozatának egyik főszerepét alakítja, október 7-én este a Duna TV-n pedig a Macskajáték című darab Örkény Színházbeli közvetítése látható, melyben Giza szerepét alakítja.

fotó: csiky.hu, forrás: wikipedia.hu, Nők Lapja

Vári Éva hetvenen túl is káprázatos!

1940 augusztus 25-én született Vári Éva, Kossuth-díjas színésznő.

Érettségi után 1958-ban rögtön a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdett el dolgozni. 1963-ban Pécsre szerződött, és 1964-ben kapta meg működési engedélyét, a My Fair Lady című musical címszerepének eljátszása után. 29 év után 1993-ban a Budapesti Kamaraszínházhoz szegődött. Drámai képessége kidomborodik prózai szerepeiben, zenés darabokban pedig gyönyörű hangjával ér el sikereket. Nagy sikerrel játssza Edit Piaf szerepét a francia énekesnőről készült monodrámában, mely több, mint 700 előadást élt meg a Budapesti Kamaraszínházban.

Fergetegeset alakított a Cigánykerék című musical dívájaként, csábított A pókasszony csókja címszerepében, botladozott a Hat hét, hat tánc-ban, legutóbb pedig Sarah Bernhardt jelmezébe bújt a Belvárosi Színházban. Volt ő Aldonza (La Mancha lovagja), Orbánné (Macskajáték), és Linda (Az ügynök halála). A tévénézők is csodálhatták tehetségét a Szomszédok, az Öregberény, és az életképek című sorozatokban.
Díjai: Jászai Mari-díj -1984 Érdemes művész - 1988 Kiváló művész - 2003 Súgó Csiga Fődíj - 2003 Súgó Csiga díj - 2005 Tagja a "Halhatatlanok társulatának" - 2007 Kossuth-díj - 2009 

fotó: Orlai Produkció, Almási J. Csaba

Básti Juli ünnepel

Augusztus 10-én ünnepli születésnapját Básti Juli.

Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa lánya titokban, és kissé bizonytalanul készült a színészi pályára: “Érettségi után egy évig mindenfélét csináltam - és semmit. Akármibe belekaptam, nem érdekelt. Éreztem, gondoltam valamit, amit magam sem mertem megnevezni. Amikor tudatosodott bennem, jelentkeztem a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Felvettek.”

Simon Zsuzsa osztályába járt, de tanította színészi mesterségre Major Tamás, Babarczy László és Székely Gábor is. Diploma után, 1980-ban három osztálytársával együtt a Kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, a Paraszt Hamlet Oméliájával debütált. 1984-ben a Katona József Színházhoz szerződött, Jarry Übü királyának Übü Mama szerepével csatlakozott a társulathoz.    

“Engem Kaposvár után a Katona vonzott legjobban. Azok a darabok, azok az előadások, azok a partnerek, azok a rendezők. Lehet, hogy a csillogásra másutt több lehetőségem lett volna, a jobb színésszé váláshoz viszont itt volt, és számomra ez volt a döntő.”  

Első filmszerepét 1980-ban játszotta, 1982-ben, San Remóban megkapta a legjobb Női Alakítás díját a Kettévált mennyezet női főszerepéért. Egyik legtöbbet foglalkoztatott és legsikeresebb filmszínésznőnk, a televízióban is gyakran fellép. 1987-ben lemezt készített Cserhalmi Györggyel, a Hallgass kicsit szerzői Dés László és Bereményi Géza voltak. 2008-ban újabb Dés-dalok kerültek a Férfi és Nő című albumra, melyen Básti és Cserhalmi mellett Udvaros Dorottya és Kulka János is énekelt.

“A színészetben az a jó, hogy a fele elmélyülés, befelé figyelés. Hogy jó legyen valaki, ahhoz elég némi adottság, ügyesség, fogékonyság, és kicsi szerencsével karriert is lehet csinálni ennyiből. De ha ennél több akarsz lenni, egy picivel is, ahhoz a százszorosát kell adnod. Szenvedélyben, odaadásban, fegyelemben, koncentrációban, munkában. A különbség formálisan olykor alig vehető észre, a lényeget tekintve viszont ég és föld. Az egyik hatásos, a másik meg is tud érinteni. Hogy eljutok-e idáig, nem tudom, de hogy ezért igyekszem mindent megtenni, az biztos.”    

Díjai:

Kossuth-díj Jászai Mari-díj Legjobb Női Alakítás – San Remo, 1982

Legjobb Női Alakítás – Moszkva, 1985

Filmkritikusok díja – 1980, 1983, 1986, 1990, 1992

Színikritikusok díja – 1992

Erzsébet-díj – két alkalommal

Déryné-díj – 1993

A Vastaps Alapítvány díja - 2001

Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában

Happy Art Fesztivál: Colombina díj - 2007 

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje - 2009

Arany Medál-díj - 2011

    

fotók: Nők Lapja

Cserháti Zsuzsa örökké köztünk él...

1948. június 22-én Budapesten született Cserháti Zsuzsa, a hazai könnyűzenei élet egyik legendás művésze.

Klasszikus balettet tanult, majd 1965-ben énektudását kezdte csiszoltatni. Az 1972-es Táncdalfesztiválon egy csapásra ismertté, és közkedveltté vált. Előbb a Rangers, majd a Thomastic együttessel turnézott, 1978-ban megnyerte a Tessék választani! című versenyt az Én leszek című dallal. A nyolcvanas években háttérbe került (a Hanglemezgyár akkori vezetői egyszerűen száműzték őt a rádiókból), ezekben az években a Moulin Rouge színpadán, és a debreceni Arany Bika szálló bárjában hallhatta őt a közönség. Mintegy másfél évtizedes kihagyás után, 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak, a Hamu és gyémánt című albuma újra visszahozta őt a fénybe. EMeRTon-díjjal jutalmazták, 1998-ban pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét. Boldogan vállalt újra fellépéseket, 1999-ben pedig orvosai segítségével sikerült megszabadulnia az őt nyomasztó súlyfeleslegtől is. Úgy tűnt, többé nincs megállás az énekesnő számára, ám magánéleti problémái újra a mélybe sodorták, és 2003 nyarán csatlakozott a "mennyei társulathoz". 

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon augusztus 17-én (pénteken) 20 órától Cserháti Zsuzsa és Máté Péter legszebb szerzeményeit hallgathatja meg a közönség.
Színpadra lép Bereczki Zoltán, Szinetár Dóra, Csonka András, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Varga Miklós, Janza Kata Fésűs Nelly és Szomor György.

Almási Éva jubileuma

Június 5-én ünnepli 70. születésnapját Almási Éva, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.

Eljátszotta Évát Az ember tragédiájában, Gertrudist a Bánk Bánban, Esztert a legendás Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról-ban, Grizabellát az ugyancsak máig sikerdarabnak számító Macskákban, ő volt a csodálatos Júlia Maugham darabjában, de a Macskajáték Orbánnéja is, és Mirigy Vörösmarty Csongor és Tündéjében. Közel ötvenéves pályafutása alatt megannyi filmben, tévéjátékban szerepelt. Játszott a Petőfi Színházban,  József Attila Színházban, a Madáchban, a Vígben, és Szolnokon.

"-Nem vagyok egy kedveskedő típus, sose nem is voltam, de azért nem tartom magam barátságtalannak- vallotta be egy korábbi interjúban. -Szerepben viszont kifejezetten kedvelem az ilyen karaktert. A Beszélő fejek című darabban például egy igen kellemetlen nőszemélyt játszom, aki folyton levelekkel zaklatja a környezetét, de persze róla is kiderül, hogy nem gonosz, csak magányos, aki ezen a sajátságos módon keresi a boldogságot... Szép élet? Sosem gondolkoztam ezen. Sem azzal nem foglalkoztam, amikor jó volt, sem azzal, mikor rosszabb. Az élet olyan amilyen, el kell fogadni, és létezni benne. Ami fontos, hogy reggel ne úgy keljünk, hogy úristen még egy nap, hanem tudjunk örülni annak, hogy egy új lehetőséget kaptunk. És ez nem könnyű! Én konzervatóriumba jártam, hegedűsnek készültem, és ott franciául tanultunk. Amikor elolvastuk A tücsök és a hangya című mesét, teljesen fel voltam háborodva, hogy lehet így élni, mint ez a buta tücsök, és mélységesen magaménak érzetem a hangya hozzáállását. Aztán évekkel később egyszer csak rádöbbentem, hogy én abszolút tücsök életet élek."