78 éves lenne Garas Dezső

1934. december 9-én született Garas Dezső.

1957-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színházhoz került, majd a Madách Színház társulati tagja lett. Dolgozott a 25. színházban, később a Mafilm munkatársává vált. Tíz évig a Népszínház tagja volt, 1990-től 1992-ig a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, 1993-ban a Művész Színház alapító tagjai közé tartozott. 1993-tól szabadfoglalkozású volt, 1999-ben a Katona József Színházban játszott. 2004 óta a Nemzeti Színház tagja. 1990-ig a Magyar Színházművészeti Szövetség tagja volt.

Filmes pályafutása 1954-ben az azóta legendássá vált Liliomfi-val kezdődött, melyben az ifjú Schnapsot alakította. 1973-ban a megszállott Minarik Ede gőzmosodást játszotta a Régi idők focija című filmben, akinek "Kell egy csapat" mondásából szállóige lett. Országos siker volt az Abigél című négyrészes tévéfilmsorozat (1976), amelyben König tanár urat alakította. Jászott a Magyar Televízióban évekig futó Életképek című sorozatban is.

Szerepelt a 80-as évek számos meghatározó filmjében, köztük Sándor Pál Szerencsés Dániel-jében,  Tímár Péter Mielőtt befejezi röptét a denevér című alkotásában, Gárdos Péter Uramisten-jében és Szamárköhögés-ében és Bacsó Péter Banánhéjkeringő-jében.

1989-ben filmrendezőként is bemutatkozott A legényanya című politikai szatírával. Sokoldalú, fanyar egyéniség volt: gyakran alakított ironikus, groteszk, végtelenül emberi, kiszolgáltatott figurákat. Maximalista volt, másoktól is a maximumot várta el, nehezen viselte a hozzá nem értést.

A 90-es években láthattuk többek közt Gárdos Péter A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire című filmjében és Jancsó Miklós, Makk Károly és Sándor Pál Szeressük egymást gyerekek! című szkeccsfilmjében. A 2000-es években már kevesebb filmszerepet kapott, de felbukkant az Előre! című filmben, az Egy hét Pesten és Budán-ban és Sándor Pál Noé bárkája című filmjében is.

Színházban többször is rendezett. A Játékszínben színpadra állította az Őrült nők ketrecé-t, megcsinálta Az ember tragédiájá-t bábelőadásban, a Nemzeti Színházban megrendezte az Anyám, Kleopátrá-t .

Díjai között van a Jászai Mari-díj, 1978-ban Érdemes művész címet kapott, a Kossuth-díjat 1988-ban vehette át. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét 1995-ben adományozták neki. 2000-ben a Nemzet Színészének választották, 2004-ben a Budapest díszpolgára címet kapta. Szintén 2004-ben Prima Primissima díjjal ismerték el a munkáját.

2011. december 30-án hunyt el, 77 éves korában.

Múltidéző: Ripacsok

1981-ben mutatták be a hazai mozik Sándor Pál Ripacsok című filmjét, mely mára kultmozivá vált, s az egész ország fejből fújja, hogy "Egyedül nem megy..."

Ede (Garas Dezső) és András (Kern András) már évek óta ugyanazt a giccses kuplét adja elő estéről estére a "légnadrágban" egy budapesti mulatóban. András azonban hirtelen gondol egyet és lecseréli Edét Bogárkára (Udvaros Dorottya), a főnök szeretőjére. A csere nem váltja be András reményeit, az élet Bogárkával sem boldogabb. Ede is szenved, olyannyira, hogy kétszer is András életére tör. Családjuk és barátaik aggódva figyelik, ahogy kapcsolatuk elmérgesedik, de tehetetlenek. Közben az áttörés reménye is felcsillan, hiszen a TV is rögzíti a számot a szilveszteri adáshoz. A szakítás mindkettőjüket rákényszeríti, hogy végiggondolják, mit tartanak igazán fontosnak az életben, és végül az elcsépelt dal is új tartalommal telik meg...

Sándor Pál Tóth Zsuzsával írta a film forgatókönyvét, melyhez önéletrajzi elemeket is felhasznált -felesége éppen akkoriban disszidált külföldre a közös kislányukkal, mint a filmbéli András neje... 

Már a könyv írásakor Garas és Kern járt Sándor Pál fejében, akik azonnal el is vállalták a munkát, ám néhány héttel a forgatás előtt mindketten lemondták a szereplést. Összevesztek. A rendező hajthatatlan volt, és nagy munkával sikerült újra összebarátkoztatnia a két színészt. Bogárka szerepére Udvaros Dorottya és Básti Juli volt esélyes, ám egy korábbi TV-felvétel alapján végül Udvarosé lett a feladat, aki élete első mozifilmjét forgathatta így le, és vált egy csapással sztárrá. A kisebb szerepekben is zseniális színészek álltak kamerák elé: Bárdy György a bár igazgatója, Major Tamás a főorvos úr, Margitai Ági Ede felesége, Temessy Hédi András anyja, Patkós Irma az öltöztetőnő, Bujtor István a rendező, Pécsi Ildikó pedig a kötélidegzetű énektanárnő figuráját hozta nagyszerűen. A szilveszteri TV-felvétel jelenetében a kor nagy sztárjai is feltűnnek: Zorán, Antal Imre, Kudlik Júlia, Sárossy Katalin, Zsoldos Imre, Bódy Magdi, Bontovics Kati, Horváth Pista, Aradszky László, Kibédi Ervin...

A forgatás 42 napon át tartott Budapesten, ebből 38 éjszakai felvétel volt, amit a színészek nehezen viseltek. A zenét Presser Gábor szerezte, de sokáig nem volt büszke ezekre a dalokra, és csak évek múlva sikerült megbarátkoznia a munkájával. Sándor Pál két LGT dalt is felhasznált a filmhez (Ilyen a boksz, Ha eljönnek az angyalok). Az operatőri munkát ragályi Elemér vállalta, aki ezért a filmért a Magyar Játékfilmszemle díját, és a Magyar Filmkritikusok díját is elnyerte.

Jól esik újra és újra levenni a polcról, és betenni a lejátszóba ezt a remek szatírát, élvezni a kiváló színészi alakításokat, és nosztalgiázni a nyolcvanas évek Budapestjének éjszakai látképében. Aztán pedig ember legyen a talpán, aki nem énekelgeti magában még órákon át, hogy Egyedül nem megy...

Garas- a bővített kiadás

Újra boltokba került a Daras Dezsőről szóló könyv, ám a bővített kiadásban szerepel két interjú a színészóriással, amelyekben összegzi pályafutását. A Duna International Könyvkiadó gondozásában még 2004-ben jelent meg az eredeti kiadvány, melyet szerzőként a már szintén elhunyt két remek újságíró, Molnár Gál Péter és Albert Györgyi mellett Kőháti Zsolt illetve Marshall Éva jegyez.  

 

A könyv a nemrégiben távozott művész életét, munkásságát öleli fel a kezdetektől napjainkig. Pályatársak, barátok, ismerősök nyilatkoznak a művészről, de ő maga is interjút ad a könyvben.

Marton László: "... a legnagyobb formátumú színészek egyike, akivel valaha találkoztam, vagy akit rendeztem. Garas kivételes tehetségű művész, aki mind a mai napig megőrizte nyitottságát és maximalizmusát." 

Farkasházy Tivadar: "Sose hallottam tőle viccet; a külleméről pedig azt mondta, ha Hollywoodban ismernék, minden filmben szerepelhetne. Igaz, csak villanásnyit, hiszen nem tud jól angolul. Ám a producerek ilyen pónemet nem szívesen hagynak ki egy produkcióból sem." 

Hegedűs D. Géza: "Vele játszani, varázslatos! A partnerei folyamatosan azt érzik: kíváncsi rájuk, szüksége van az állandó kontaktusra, hiszen elemi, önző érdeke, hogy belőlük táplálkozva tudja építeni a saját szerepét." 

Lehoczky Zsuzsa: "...nagyon jóképű volt fiatalnak is. Azért mondom , hogy fiatalnak is, mert most is nagyon sármos a szép, ősz hajával. Tele van a tekintete gondolattal, lélekkel, szóval nagyszerű ember."

Garas emlékére játszik Varnus

Hónapok óta hirdetik a plakátok Varnus Xavér koncertjét, melyen az eredeti tervek szerint Törőcsik Mari és Garas Dezső lépett volna fel vendégként. Minden jegy elkelt, és bár Garas Dezső már nem lehet jelen az esten, a koncertet mégis megtartják.

Garas Dezső (1934- 2011)

Hetvenhét éves korában, hosszan tartó betegség után elhunyt Garas Dezső Kossuth-díjas színművész, kétszeres Jászai-díjas, a Magyar Köztársaság Érdemes, és Kiváló művésze, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház társulatának tagja.