1957-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színházhoz
került, majd a Madách Színház társulati tagja lett. Dolgozott a 25.
színházban, később a Mafilm munkatársává vált. Tíz évig a Népszínház tagja
volt, 1990-től 1992-ig a szolnoki Szigligeti Színházban játszott,
1993-ban a Művész Színház alapító tagjai közé tartozott. 1993-tól
szabadfoglalkozású volt, 1999-ben a Katona József Színházban játszott.
2004 óta a Nemzeti Színház tagja. 1990-ig a Magyar Színházművészeti
Szövetség tagja volt.
Filmes pályafutása 1954-ben az azóta legendássá vált Liliomfi-val kezdődött, melyben az ifjú Schnapsot alakította. 1973-ban a megszállott Minarik Ede gőzmosodást játszotta a Régi idők focija című filmben, akinek "Kell egy csapat" mondásából szállóige lett. Országos siker volt az Abigél című négyrészes tévéfilmsorozat (1976), amelyben König tanár urat alakította. Jászott a Magyar Televízióban évekig futó Életképek című sorozatban is.
Szerepelt a 80-as évek számos meghatározó filmjében, köztük Sándor Pál Szerencsés Dániel-jében, Tímár Péter Mielőtt befejezi röptét a denevér című alkotásában, Gárdos Péter Uramisten-jében és Szamárköhögés-ében és Bacsó Péter Banánhéjkeringő-jében.
1989-ben filmrendezőként is bemutatkozott A legényanya című
politikai szatírával. Sokoldalú, fanyar egyéniség volt: gyakran
alakított ironikus, groteszk, végtelenül emberi, kiszolgáltatott
figurákat. Maximalista volt, másoktól is a maximumot várta el, nehezen
viselte a hozzá nem értést.
A 90-es években láthattuk többek közt Gárdos Péter A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire című filmjében és Jancsó Miklós, Makk Károly és Sándor Pál Szeressük egymást gyerekek! című szkeccsfilmjében. A 2000-es években már kevesebb filmszerepet kapott, de felbukkant az Előre! című filmben, az Egy hét Pesten és Budán-ban és Sándor Pál Noé bárkája című filmjében is.
Színházban többször is rendezett. A Játékszínben színpadra állította az Őrült nők ketrecé-t, megcsinálta Az ember tragédiájá-t bábelőadásban, a Nemzeti Színházban megrendezte az Anyám, Kleopátrá-t .
Díjai között van a Jászai Mari-díj, 1978-ban Érdemes művész címet
kapott, a Kossuth-díjat 1988-ban vehette át. A Magyar Köztársasági
Érdemrend középkeresztjét 1995-ben adományozták neki. 2000-ben a Nemzet
Színészének választották, 2004-ben a Budapest díszpolgára címet kapta.
Szintén 2004-ben Prima Primissima díjjal ismerték el a munkáját.
2011. december 30-án hunyt el, 77 éves korában.
