A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Haumann Péter. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Haumann Péter. Összes bejegyzés megjelenítése
Három nővér- másképp
Haumann és Csákányi is játszik Győrben
A győri Kossuth Lajos utca 24. szám alatt található, egykori zsidó menház épületének jobb szárnyában kapott helyet a Menház Színpad, Gáti Oszkár vezetésével.
A nyolcvanöt férőhelyes nézőtérből és tizenöt négyzetméteres színpadból álló színházterem a hozzá tartozó helyiségekkel minden igényében megfelel 2-3 fős produkciók befogadására.
"Az átlagosnál jobban felszerelt színház született, hogy különleges, elgondolkodtató és felemelő művészi produkciók otthona legyen. Olyan befogadó színház leszünk, ami minden tehetséges művész előtt nyitva áll. Járom az országot, hogy olyan előadásokat hozhassak, amelyek színházi élményt garantálnak. Ezen a csöppnyi színpadon nem lehet sumákolni és hazudni, itt csak a hiteles színész tud életben maradni" - mondta Gáti Oszkár.
A Menház Színpadon október- novemberben olyan színészek láthatók, mint Lázár Kati, Jordán Tamás, Hegedűs D. Géza, Kulka János, Csákányi Eszter, Kiss Mari, Bálint András, Haumann Péter, Tordai Teri, Béres Ilona, Udvaros Dorottya vagy Vári Éva.
A színház direktora, Gáti Oszkár nyolc éve nem játszott színdarabban. Győrben viszont jegyszedőként bizonyos napokon találkozhat vele a közönség.
A színház honlapja, a részletes műsorral ITT elérhető.
Haumann Péter: A sors jól bánt velem
Haumann Péter, a nemzet színésze a Szimpatika Magazinnak vallott arról, hogy sosem volt hiányérzete...- Mit gondol, könnyebb dolga van manapság a fiatal színészeknek? Hisz a médiának köszönhetően könnyebben tudnak ismertté válni.
- Nemrég megnéztem Boris Vian Tajtékos napok című darabját a Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán, és meg kellett állapítanom, hogy a mostani fiatalok játéka nagyon színvonalas, és többet tudnak, mint amit mi tudtunk annak idején. Sok a lehetőség, de épp az a baj, hogy a televízióból ömlik minden, nehéz kitűnni. Régen kevesebb tévéfilmet forgattak, de azokat gondosan előkészítették. A rendező tervei alapján, színházszerűen adtuk elő a történetet, előtte pedig három hétig próbáltunk kamerák nélkül. Ma már egyszerűen nem mutatják meg a nagy tehetségeket a világnak, és nem törődnek az ifjúsággal, legfeljebb egy-két öreg cserkész tanít néhány gyereket. Ahogyan azzal sem törődnek, hogy a színházi előadásokat közvetítse a televízió – ilyen már nincs, mert nem lehet közben reklámot leadni, csak terheli a műsoridőt, nem hoz hasznot. Nem kívánom vissza a régi időket, de tény, hogy ezen a téren sokkal gondosabban jártak el, mint manapság.
- Régen a technológia miatt is nagyobb előkészítést kívánt egy-egy forgatás, de vajon miért készültek jobb minőségű, jelentősebb filmek annak idején, olyanok, amiknek a mondatait a mai napig idézzük?
- Azért manapság is készülnek jó filmek, időnként nagyot kaszálnak a magyar alkotások a nemzetközi bemutatókon. De nincs elegendő pénz a filmgyártásra. Ha egy film nem éri el a 120-130 ezres nézőszámot, akkor nem tudja önmagát kifizetni, és aki belefektette a pénzét, el is veszti. De talán most elindult valami változás a házi filmgyártás mechanizmusában... Történjen már valami velünk, ne csak a gyenge minőségű amerikai filmeket nézzük! Ezért is örülök, hogy elkészült a Kossuthkifli című tévéfilm, amit márciusban mutattak be. Egy film értékét pedig nem lehet tisztán azon lemérni, hogy mekkora anyagi hasznot hoz.
- Volt olyasmi az életében, amit mindig is szeretett volna megcsinálni, de valahogy nem jött össze?
- A sors jól bánt velem, a szerepek maguktól találtak meg. Nem is volt soha hiányérzetem, de ez nem meglepő, hiszen amíg akár csak egy kis szerepet is kell megoldani, addig az leköti az ember figyelmét. Amikor az utóbbi időben már nem játszottam annyi darabban, mint régen, elkezdtem „házalni” olyan előadásokkal, mint például a Hosszú út az éjszakába, a Haláltánc vagy a Naplemente előtt. Aztán egy alkalommal megcsináltam a XX. századi drámairodalom egyik legjobb darabját, Az ügynök halálát Miskolcon. Nem tudom, kirobbanó előadás volt-e, de az biztos, hogy jól sikerült este volt.
- A rendezők gyakran osztottak önre komikus szerepeket, de a felsorolt darabok mind drámák vagy tragédiák. Másnak gondolják az emberek, mint amilyen valójában a személyisége, vagy van egyfajta kettősség önben?
- Nem, egyszerűen csak ugyanaz a feladat minden esetben. Mindegyik műfajt komolyan kell venni, a színésznek tudnia kell, hogyan építsen fel egy jelenetet úgy, hogy minden pontosan a helyére kerüljön. Nem számít, hogy egy kabaréjelenet csattanójáról vagy a drámai folyamat végkifejletéről van-e szó, a színész ugyanazokon a folyamatokon megy keresztül. De ha kihagyja ezeket a lépéseket, ne számítson nagy érdeklődésre a közönség részéről. Egy színész tehetsége ott dől el igazán, hogy ezt a folyamatot hogyan járja végig.
- Színházban melyik volt a legutóbbi premiere?
- A Katona József Színházban áprilisban mutattuk be a Faust első és második részét, új fordításban, Schilling Árpád rendezésében. Faustot Máté Gábor, Mephistot Kulka János alakítja, én pedig egy ellenzéki képviselőt játszom benne. Nagy az izgalom, mert olyan a szöveg, amit ha olvas az ember, gyakran megáll, hogy átgondolja az előző két sort. Ha megfejti őket, az nagy boldogság, de vajon mit csinál majd a néző, aki nem hallgathatja vissza újra? Szóval komoly feladat ezt úgy megjeleníteni, hogy érthetővé váljon és az értelmezése is megfelelő legyen, de biztos vagyok benne, hogy Schilling Árpád kihozza belőle a maximumot.
(a teljes beszélgetés ITT OLVASHATÓ)
Haumann Pétert rendezi Ascher
Carlo Collodi 1881-ben teremtette meg Pinokkió alakját, és azóta a róla szóló mese a legnépszerűbb, legszórakoztatóbb történetek sorába tartozik. Nem véletlen, hogy az egyik legtöbbet feldolgozott, filmen, színházban, rajzfilmen prózában és dalban is felbukkanó figura, az alapvetően jószívű, de kissé gyenge jellemű, hazudós fabáb, Pinokkió.
Ezt a történetet gondolta tovább Alekszej Tolsztoj orosz író 1936-ban - meseregénye Aranykulcsocska címen jelent meg.
Vannak rajongói Collodi meséjének, mások
Tolsztoj verziójára esküsznek, a Katona József Színházban most saját változatot hoztak létre, noha
Parti Nagy Lajos szellemes és fordulatos átirata szerint, a
kerettörténet megegyezik a korábbi változatok történetével. Itt is egy
kíváncsi és meggondolatlan fabábú gyanútlanságával élnek vissza
rosszindulatú állatok és emberek, és itt is különböző kalandok során
ébred rá, hogy mindaz, amit otthonával együtt eldobott magától, milyen
drága a számára valójában. A történet keretei tehát hasonlóak, de a
keretek között új kalandok, kihívások és barátok várnak Pinokkióra.
szereplők: Keresztes Tamás, Haumann Péter, Bezerédi Zoltán, Kovács Lehel, Fekete Ernő, Borbély Alexandra...
rendező: Ascher Tamás
bemutató: 2012.október 13. Katona József Színház
fotó: Dömölky Dániel/Katona József Színház
