Haumann és Csákányi is játszik Győrben

Folytatja Gáti Oszkár azt a nagyszerű munkát, amit idén tavasszal kezdett el Győrben.

A győri Kossuth Lajos utca 24. szám alatt található, egykori zsidó menház épületének jobb szárnyában kapott helyet a Menház Színpad, Gáti Oszkár vezetésével.

A nyolcvanöt férőhelyes nézőtérből és tizenöt négyzetméteres színpadból álló színházterem a hozzá tartozó helyiségekkel minden igényében megfelel 2-3 fős produkciók befogadására.

"Az átlagosnál jobban felszerelt színház született, hogy különleges, elgondolkodtató és felemelő művészi produkciók otthona legyen. Olyan befogadó színház leszünk, ami minden tehetséges művész előtt nyitva áll. Járom az országot, hogy olyan előadásokat hozhassak, amelyek színházi élményt garantálnak. Ezen a csöppnyi színpadon nem lehet sumákolni és hazudni, itt csak a hiteles színész tud életben maradni" - mondta Gáti Oszkár. 

A Menház Színpadon október- novemberben olyan színészek láthatók, mint Lázár Kati, Jordán Tamás, Hegedűs D. Géza, Kulka János, Csákányi Eszter, Kiss Mari, Bálint András, Haumann Péter, Tordai Teri, Béres Ilona, Udvaros Dorottya vagy Vári Éva.

A színház direktora, Gáti Oszkár nyolc éve nem játszott színdarabban. Győrben viszont jegyszedőként bizonyos napokon találkozhat vele a közönség.

A színház honlapja, a részletes műsorral ITT elérhető.

Új hangoskönyvek, remek színészekkel!

Borongós őszi estéken, mikor az ember éppen nem jut el színházba, remek szórakozás lehet egy- egy hangoskönyv. Szerencsére választékból nincs hiány, most például egyszerre ötöt ajánlunk a frissen megjelent lemezek közül. Olyan nagyszerű színművészek közreműködnek ezeken a cédéken, mint Szilágyi Tibor, Molnár Piroska, Jordán Tamás, Szatory Dávid, Mácsai Pál és Bálint András.

Móra Ferenc: Aranykoporsó (Szilágyi Tibor)
A történelmi regény Diocletianus uralkodása idején játszódik. A Dominus nagyszerű hadvezér és vasmarokkal tartja kezében az óriásira nőtt Római Birodalmat. Az irányítást egy társcsászárral és két cézárral osztja meg, akiket családi kötelékkel is magához láncolt. Uralkodását és magánéletét egyaránt aláveti az Istenek "véleményének", amit madár- és béljósok tudatnak vele. De az Isteneknek akkor már nagy riválisuk az "egy Isten". A kereszténység terjedése a politikai vezetésben és a családokban is óriási ellentéteket szít. A történetnek ezt a részét a tudós Móra történelmi ismeretei, széles látókörű gondolkodása, és az író Móra gyönyörű stílusa teszi élvezetessé. A másik szál egy megható szerelmi történet, mely csodaszép lírai fejezetekkel ajándékoz meg bennünket, lehetőséget adva Szilágyi Tibornak, hogy nagyszerű drámai és lírai képességét egyaránt csillogtassa. 

Jerome Kitty: Tisztelt hazudozó! (Molnár Piroska és Jordán Tamás)
A két nagyformátumú művész, Bernard Shaw, a drámaíró és Stella Patrick Campbell, a híres színésznő fennmaradt levelezéséből összeállított színdarabot már szerzője sikerre vitte 1964-ben indult világkörüli turnéján. Azóta is világszerte játsszák (Nálunk a Rózsavölgyiben), a nézők nagy örömére. 40 év levelezése, 40 év története és történelme, benne két világháborúval. A többnyire enyelgő, durcás, vagy csipkelődő, de olykor tragikus hangú levelek két erős, független, alkotó ember életének, kapcsolatának eseményeit hozza intim közelségbe.
A két nagyszerű színész, Molnár Piroska és Jordán Tamás pedig pusztán a hangjával színházi élményt nyújt a hallgatóknak. Szórakoztat, megnevettet, megríkat.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (Szatory Dávid)
A kis herceg egyszerre szól a gyerekekhez és a felnőttekhez, egyszerre tündérmese, filozófiai bölcselet, érzelmek iskolája és visszaemlékezés. Milliók sűrűn idézett olvasmánya, nem egy mondata mára már szállóigévé vált, még az is tud róla valamit, aki történetesen sohasem olvasta. A világirodalom legismertebb, legnépszerűbb és legtöbbet fordított műve. A mese egy gyermek utazásának története, aki értetlenül figyeli a felnőttek világát, de végül is megtudja a nagy titkot: az élet értelme a kapcsolatteremtésben, a szeretetben rejlik.

L.Frank Baum: Oz, a nagy varázsló (Mácsai Pál)
Valahol messze, a zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Oz, a nagy varázsló. Dorka is tőle szeretne tanácsot kérni, hogyan juthatna vissza Kansasba Totó kiskutyájával együtt. Útja során három jó barátra is szert tesz: a bölcsességre vágyó, egyébként éles eszű Madárijesztőre, a magát gyávának valló, bátorságát mégis jó pár alkalommal bizonyító Gyáva Oroszlánra és a "szív nélküli" Bádog Favágóra, akinek bádogtestében érdekes módon mégis érző szív dobog. Mindannyian vágynak valamire, s az út maga ismerteti meg velük, hogy amire vágynak, az nem egy varázsló csodás hatalmától függ, hanem csak saját maguktól.

25 legszebb magyar vers (Bálint András)
Bálint András, a Radnóti Miklós Színház művésze egy csokorba szedte a huszonöt legszebb magyar verset. 
Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez, Vörösmarty Mihály: A vén cigány, Vörösmarty Mihály: A merengőhöz,  Arany János: Szondi két apródja, Arany János: Tengeri hántás, Petőfi Sándor: Szeptember végén, Petőfi Sándor: A négyökrös szekér, Ady Endre: Kocsi-út az éjszakába, Ady Endre: Őrizem a szemed, Juhász Gyula: Milyen volt, Babits Mihály: Esti kérdés, Babits Mihály: Jónás imája, Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség, Kosztolányi Dezső: Ilona, Karinthy Frigyes: Pitypang, MáraiSándor: Halotti beszéd, József Attila: Nagyon fáj, József Attila: Reménytelenül, Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú, Áprily Lajos: Március, Radnóti Miklós: Tétova óda, Radnóti Miklós: Két karodban, Pilinszky János: Apokrif, Pilinszky János: Örökkön örökké, Nagy László: Ki viszi át a szerelmet

Kováts Adél lesz a Radnóti igazgatója

Kováts Adél Kossuth-díjas színművész lesz jövő februártól a budapesti Radnóti Miklós Színház új direktora. A Fővárosi Közgyűlés zárt ülésén négy budapesti színház ügyvezető igazgatói pályázatának eredményéről döntött.

A döntés szerint a József Attila Színházat Nemcsák Károly, a Centrál Színházat Puskás Tamás, a Katona József Színházat pedig Máté Gábor fogja vezetni további öt évig.

A Radnóti Miklós Színházat 30 éve vezető Bálint András nem pályázott újra, a társulat vezető művésze, Kováts Adél mellett Anger Zsolt színész-rendező adta még be pályázatát az igazgatói posztra.

Kováts Adél huszonkét éve tagja színészként a Radnótinak.

Bálint András nem változott meg

Idén lesz harminc éve, hogy Bálint András került a Radnóti Színház élére. Arról, hogy mi változott az elmúlt három évtizedben, és természetesen a jövőről is beszél az alábbi interjúban.

-A színház műsorán jelenleg két rendezése fut: az Anatol és a nők, és a Jelenetek egy házasságból. Mindkettő a szerelmet, a párkapcsolatot helyezi a középpontba. Van egyfajta elfogultsága a téma iránt? Miért épp ez fogta meg rendezőként?

-Én nem vagyok igazi rendező, ritkán is rendezek. A Jelenetek viszont igazán szívem gyermeke, 40 éve kedvelem, Bergman pedig a kedvenc filmrendezőm. Amikor egy este megláttam egymás mellett Szávai Vikit és Schneider Zolit a társalgóban, akkor eldöntöttem, hogy ezt megcsinálom velük. Van némi házassági tapasztalatom, amit ötven év alatt begyűjtöttem. Készítettünk egy kétszereplős átiratot Hárs Anna dramaturggal, és nagy egyetértésben és harmóniában próbáltunk. Már két éve fut, játszottuk vagy negyvenszer, értékes előadás lett, nevet is a közönség, meg sírdogál is. Ez így van rendjén...
Az Anatol-ban a szerelemről akartam mesélni. Schnitzler eredetileg hét jelenetet írt, én ebből ötöt választottam ki. Anatol szerepét harmincegynéhány éve játszottam Szolnokon, tehát jól ismerem a darabot. Én elsősorban színészekben gondolkodom, és amikor Pál Andris ideszerződött a színházhoz, akkor megláttam benne Anatolt. Ilyesmi voltam én harminckét éve, és most láttam egy fiatal színészt, aki bár egyáltalán nem hasonlít rám, de a dekadenciája, álmodozó értelmiségi lénye, érzékenysége, férfiassága predesztinálja őt erre a szerepre. És a társulatból öt színésznő játszik finom szerepeket benne. Meg Schneider Zoli.

-Mindig volt saját irodalmi műsora a színházban. Jelen pillanatban egy önálló estje fut, az Úr és kutya, amelyben kutyatartó írók, költők szövegeit mondja, és egy labrador a partnere a színpadon. Hogy esett éppen kutyás irodalmi estre a választása?

-Én a magyar költőket már végigszántottam: volt estem Kosztolányi, Babits, Márai, Arany, Radnóti és Szép Ernő műveiből. Ez pedig egy színházi est kutyával – aránylag jó találmány. Érdeklődést kelt, elsősorban a kutyatartók társadalmában. De mégiscsak Thomas Mannt mondok, meg Kosztolányit és Babitsot, Karinthyt meg Byront. Minőségi irodalom és játékosság. És a színpadon minden este van izgalom, hogy ki győz: a kutya vagy én.

-Májusban lesz éppen harminc éve, hogy a Radnóti Színházat igazgatja. Úgy sikerült az elmúlt három évtized, ahogy azt 1985-ben elképzelte? Olyan színház lett az egykori Radnóti Színpadból, amilyet szeretett volna?

-Olyasmi. Azt szoktam kicsit önhitten mondani, hogy én nem változtam meg. Az én ideáim, az én esztétikám, ízlésem nem változott. A világ változott, nem is akármekkorát: megváltozott a rendszer, kimentek a szovjet csapatok, demokrácia lett és szabadság, meghalt Kádár János, volt MDF-, aztán MSZP-, most Fidesz-kormány, volt az iraki és délszláv háború, van gazdasági válság… Az én álmom a színházról viszont ugyanaz. Talán a színház közéleti funkciója lett kevésbé fontos.

-2016 januárjában lejár az igazgatói megbízatása, és kijelentette, hogy nem pályázza meg ismét a direktori posztot. Mi lesz ezután a színház sorsa, Ön mit szeretne?

-Azt szeretném, ha nem szűnne meg az, amit én itt harminc év alatt létrehoztam, nem lenne gyökeresen más. Szeretném, ha folytatódna, nyilván fiatalosabban, másként, frissebben, újszerűbben, de az az érték, ami a Radnótiban létrejött, nem szűnne meg. Nem én döntök, de talán valamennyi beleszólásom lehet. Egy kollégám úgy fogalmazott, hogy az én áldásom nélkül nem lesz itt új igazgató. De vajon mennyit ér egy áldás manapság?

a teljes interjú ITT olvasható

(forrás: radnotiszinhaz.hu)