Az első Ki-Mit-Tud-on (1962) vált országosan ismertté, ahol Gergely Ágival duóban énekelt.
Egy év múlva már az Omega, majd az Illés, és a Metró zenekarokkal lépett fel Budapest klubjaiban. Első átütő sikere 1966-ban a Rohan az idő című dal, Szörényi Levente és S. Nagy István szerzeménye, mely a magyar nyelvű rockzene első, minden eladási rekordot megdöntő felvétele volt.
Egy év múlva már az Omega, majd az Illés, és a Metró zenekarokkal lépett fel Budapest klubjaiban. Első átütő sikere 1966-ban a Rohan az idő című dal, Szörényi Levente és S. Nagy István szerzeménye, mely a magyar nyelvű rockzene első, minden eladási rekordot megdöntő felvétele volt.
1967-ben megjelent az első magyar rock (beat) nagylemez az Ezek a fiatalok című film zenéjével. Ez jelentős állomás Koncz Zsuzsa pályáján. Főszereplője a filmnek, amely óriási közönségsiker, egyben hű dokumentuma egy mára történelemmé lett kornak, egy generáció, egy új életérzés megjelenésének. Itt énekelt először olyan társadalmi, szociológiai ihletésű dalokat, Bródy János szövegeivel (Szőke Anni balladája, Mr. Alkohol, Ez az a ház), melyeknek alapvető szerepe volt abban, hogy emberi-művészi karaktere, nézetei, későbbi dalai, milyenné alakultak. 1989-ben került boltokba Koncz első szólólemeze, melyről a Színes ceruzák és a Volt egyszer egy lány lett sláger.
Az Illés zenekarral készült öt lemezéből az 1973-as Jelbeszédet, politikai okok miatt betiltották. Ezek után mind Koncz Zsuzsa, mind a szövegíró Bródy János számára kihívássá vált, hogy a dal, a cenzúra ellenére is, az önkifejezés eszköze maradhasson. Az énekesnőnek ezt megelőzően is voltak tapasztalatai a cenzúráról, hiszen addig készült felvételeinek nagyjából felét, a Magyar Rádió hasonló okból nem játszotta. A válasz az 1974-ben készült két lemez, a Gyerekjátékok és a Kertész leszek, melyen először énekelt kizárólag megzenésített verseket.
Fellépett több európai országban: Németország mindkét felén, (az NDK-ban igazi sztár lett- öt albuma is megjelent ott), Lengyelországban, a Szovjetunióban, de Franciaországban is, ahonnan fesztivál díjakkal tért haza.
Az 1979-es Valahol című albumot az évtized lemezének választotta a szaksajtó. A ’80-as évek elején a Fonográf együttes megszűnésével lezárult egy korszak. A szövegeket továbbra is Bródy János írja, de lemezei már nem köthetők egy-egy zenekarhoz. Kibővül a felvételein közreműködő muzsikusok névsora. Bródy és Tolcsvay László mellett egy időre csatlakozott hozzá Bornai Tibor, majd Gerendás Péter, Bódi László Cipő, Závodi Gábor, Lerch István. Ezekben a változó összetételű zenei műhelyekben készült a Fordul a világ, a rendszerváltást „megelőlegző” album, később az Ég és föld között, majd a negyedik verslemez, Egyszerű ez… címmel, mely a Kertész leszek által megnyitott sort folytatta.
2010-ben jelent meg a 37. nagylemeze. Három filmben is játszott színésznőként (Ezek a fiatalok, Szevasz Vera, Bűbájosok). Jelenleg új dalok készülnek az énekesnő számára, melyeket a tervek szerint idén ősszel mutat be a közönségnek.
díjai: Liszt Ferenc-díj (1977), Érdemes művész (1989), Kazinczy-díj (1992), A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1995), Huszka Jenő-díj (1998), eMRton-díj (1999), Hungaroton-életműdíj, Arany Zsiráf-életműdíj (2000), Maecenas-díj (2001), A Francia Becsületrend Lovagja kitüntetés (2001), A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2006), Kossuth-díj (2008), Prima Primissima (2008) (forrás+fotók: konczzsuzsa.hu)
