"Itt van, megjött Bagaméri, a fagylaltját maga méri!" - Ugye emlékszünk a legendássá vált mondatra a Keménykalap és krumpliorr című TV-sorozatból? Száz éve született Markos József, vagy ahogy mindenki ismerte: Alfonzó.
1912 február 28-án született, egy baromfi kereskedő fiaként. 1930-ban mára csillaghegyi strandon dolgozott artistaként, majd a népligeti cirkuszban kapott státuszt. Családja ellenezte ezt a hivatást, így Strassbourgba küldték tanulni, de ő tovább állt, és Párizsban lett autószerelő.Alig egy évig bírta odakint, visszahúzta a szíve. A Vidám Park kötelékéhez tartozó varieté, az Alpesi falu untermanja lett, akikkel Szófiába szerződött egy varietéba. A "Hortobágy legyőzhetetlen bikája"-ként járta Bulgária városait, cirkuszait birkózószámával. A sikersorozat végére a pontot egy balsikerű várnai fellépés tette. Török ellenfele legyőzte. Hazatért, s a Kálvin téri Szemző divatáruüzletben lett kereskedősegéd.
1933-ban felvették a budapesti Royal Revü Varieté tagjai sorába. Táncosként egy éves szerződéssel Olaszországba ment, majd hazatérve, hosszú időn át a Czája-cirkusz vándor tásulatának volt tagja, amelynek katonai behívója vetett véget. Leszerelése után az Arizonában dolgozott parkett táncosként. Egy incidens miatt onnan is hamar távozni kényszerült, és meg se állt a Közel-keletig, ahol mulatókban szórakoztatta a közönséget. Fellépett Szudánban, Egyiptomban, Libanonban, Szíriában, Törökországban. 1937-től Olaszországban állt színpadon különböző varieté műsorokban.
Hazatérését követően a Bartók Béla úti Sanghaj Bár táncosa lett, majd átszerződött a Moulin Rouge-ba akrobatának és revütáncosnak. Barátságba került Kiss Manyival, Latabár Kálmánnal és Árpáddal, valamint a mesterének tekintett Feleki Kamillal. Az előadásszünetekben a kollégáit szórakoztatta paródiáival, amikor egy nap a direktor Flaschner Ernő ezt észrevéve, színpadra küldte. Jo Stan művésznéven lépett föl ezen túl, és hosszas folyamaton keresztül menve találja meg a saját stílusát, parodisztikus ötleteinek végtelen tárházát. 1940-ben egy rendelet megtiltotta az angol, vagy francia nevű artisták, és előadóművészek fellépését, így ő is új művésznevet keresett magának. Akkoriban hunyt el XIII. Alfons, spanyol király. Valakinek felolvasta ezt a hírt az öltözőben: -Meghalt a király, Alfons óh. -Így lett Alfonsó az új művészneve, melyet később már Alfonzóként használt.
A háború után Szegeden segédszínésznek állt. A Szókimondó asszonyságban, Le Fevre, a Csúnya lányban táncos-komikus, a Hamletban Rosenkrantz, a Mosoly országában táncos, ám ennél többre vágyik, és otthagyja a vidéki életet.
1948- ban újra Budapesten dolgozik, a Fővárosi Nagycirkuszban, Rodolfo partnereként, majd 1952-ben a Royal Színház szerződteti. A Peleskei nótáriusban nyújtott Baldauf Herkules alakításáért a Népköztársasági Érdemrend ezüst fokozatát is megkapta. 1952 őszén a Vidám Színpad tagja lett, ahol egészen nyugdíjaztatásáig maradt.
1956-ban családjával külföldre távozott, Bécsben és Belgiumban vállalt fellépéseket, de a honvágya visszahozta a Vidám Színpadhoz. 1972-ben eljátszotta a Vigyázat mázolva című kisfilm főszerepét, majd 1974-ben a Keménykalap és krumpliorr Bagamérijét, melyért a müncheni Prix Jeunesse fesztiválon dicsérő oklevelet kapott.
1987 március 31-én hunyt el Budapesten.
Kitüntetései: Népköztársasági Érdemrend ezüst fokozata (1952), Kossuth-díj (1957), Érdemes Művész (1956), Kíváló Művész (1962).
