Márkus László rajongott Kiss Manyiért

Legendás kapcsolat volt az övék: Márkus László és Kiss Manyi nem csupán a színpadon dolgozott együtt tökéletesen, de a privát életben is gyakran szórakoztatták a környezetükben levőket.

"- Ő volt a legjobb játszótársam, gyerekkoromat is beleértve. Én emberrel ennyit nem nevettem, nem hülyéskedtem, mint vele. Ez éltette őt, és úgy látszik, jó partnerre lelt bennem. Ez védekezés volt mindenféle rosszkedv, rossz hangulat ellen" - vallott Márkus a Színészmúzeumban, 1976-ban. 

Márkus László Kiss Manyit tartotta a legjobb magyar színésznőnek, gyerekkora óta rajongott érte, és amikor a Madách-hoz kerül, elhatározta, hogy megszeretteti magát vele.

" -Érdekes ember volt, igazán nem kapaszkodott a földi dolgokba. Talán attól kerültünk annyira közel egymáshoz, hogy ő ugyanolyan infantilis maradt, mint amilyen én vagyok."

Számos bolondos, sőt őrült játékot találtak ki az évek során. Minden mulatságossá lett, amit együtt csináltak. Mindig közösen vásárolták például a karácsonyi ajándékokat. Komlós Juci így idézte fel azokat az időket: " -Ha hármasban voltunk, mindig úgy éreztem, mintha az anyukája lennék két rakoncátlan kisgyereknek."

A művésznő magánéletének bizonyos pontjára (vagyis Nyúl úr, azaz Bakonyi Jánossal való kapcsolatára) még Márkus sem tudott hatással lenni, akit néhány keserű tapasztalat hamar meg is tanított arra: csak ő veszít vele, ha ezen megpróbál változtatni. Kiss Manyi nem "lelkizős" típus, "nem adta ki magát", és Márkus ezért külön becsülte őt, sőt ez segítette, hogy megbéküljön tulajdon zárkózottságával is. Élete vége felé büszkén nyilatkozta:

" -Engem száz százalékosan nem ismert soha senki, ebben biztos vagyok. És ez nem is baj, mert (félre ne értsen, nem akarom magam úgy beállítani, hogy én mekkora nagy színész vagyok) az igazi nagyoknak mindig volt valami titkuk, amit az ember soha nem tudott megfejteni. A két eszményképemre gondolok, Kiss Manyikára és Pécsi Sanyira."

Szakmai önértékelése is erősödött, mert sem Kiss Manyi, sem Pécsi, sem Márkus nem szenvedhette ugyanis azt, amit egymás közt csak "lilaságnak" neveznek: az esztétikai magaslatokon fennhéjázó művészeket, akik "mindent tudnak. Még alakítani is. Csak játszani nem."

És egyikőjük sem állhatta a szavalást, nemcsak művelni, hallgatni sem: Pécsi Sándor nyugodtan bömböltethette a táskarádióját az öltözőben, de csak addig, amíg a műsorban versmondásra nem kerül a sor.

Kiss Manyi temetéséről írta Huszti Péter: "A ceremónia végén a mikrofonhoz lépett egy kitűnő előadó művésznő, és a szülőföld üzenetét tolmácsolva egy kántáló siratóballadába kezdett. Az első szavak után váratlanul egy kattanás hallatszott, s a mikrofon megnémult. A temetőkapunál Márkus Laci mellé préselődtem, aki kibőgött szemekkel, ravaszkásan rám mosolygott: - Mit szólsz, hogy még itt sem marad nyugton!. Amint vers következett, nem széthúzta a mikrofonzsinórt?" 

(forrás: szineszkonyvtar.hu)

101 éves lenne Kiss Manyi

1911 március 12-én született Kiss Manyi. 

1926-tól Kolozsvárott, majd Miskolcon, és Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 

1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. 1935-ben, a Király Színházban egy beugrással alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence volt.

A II. világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. 1954-ben szerződött a Madách Színházhoz, és 1971-ben bekövetkezett haláláig számtalan vígjáték és dráma főszereplőjét, jellegzetes alakját keltette életre. Legnagyobb alakításai között szerepelt például a Kurázsi mama címszerepe, a Vonó Ignác özvegy Máknéja vagy a Három nővér Olgája.
Tehetségét Kossuth, és Jászai Mari- díjjal, Érdemes- és Kiváló Művész-díjjal jutalmazták. 

A filmesek 1935-ben fedezték fel, és haláláig több mint száz produkcióban állt kamerák elé. Közülük a legemlékezetesebbek: Katyi, Hazajáró lélek, Egy tál lencse, ördöglovas, 2x2 néha 5, Körhinta, Hannibál tanár úr, Külvárosi legenda, Bogáncs, Napfény a jégen, illetve a Mici néni két élete. 1971-ben hunyt el, de halála előtt néhány héttel még forgatott A gyilkos a házban van című filmben.

Különlegesen jó humorát példázva álljon itt egy régi történet:
Egyik legkedvesebb barátjával, Márkus Lászlóval rendszerint ugratták az utca népét. A két színész megállt egy kirakat előtt, és mintha valami nagyon érdekes dolgot látnának odabent, mutogatni kezdtek, miközben szinte üvöltötték: „Jééééé!!!!!” Egyre nagyobb lett a tömeg, Márkus és Kiss Manyi pedig csak mutogatott a kirakatra… Amikor már egész kis csoportosulás bámulta az amúgy érdektelen ablakot, egyszerűen továbbálltak. Máskor odaállt két egymással csevegő idegen mellé, hallgatta a beszélgetésüket, majd hozzáfűzött valamit: „Igen. Margit valóban nagyon jól főzi a húslevest, bár szerintem kicsit kevés zöldséget tesz bele” – mondta Manyika egy alkalommal két nőnek. Persze fogalma nem volt arról, ki az a Margit, és az asszonyokat sem látta még soha az életben. Kiss Manyi nem csak viccelődni szeretett: imádott adni, örömet okozni, ezért mindenkinek pontosan tudta a születésnapját, és már hónapokkal előre készülődött. Legendás volt különös meglepetéseiről is. Egy színészházaspár például síelni készült. Manyika így fordult hozzájuk. „Én ugyan síelni nem tudok, csak szánkózni, ezért majd szánkón látogatlak meg titeket”. Egy szemernyi hó nem esett azon a hétvégén, a fiatalok már éppen azon törték a fejüket, hogy hazamennek, amikor zajt hallottak: egy öreg Wartburg pöfögött az úton feléjük, a kocsihoz kötve pedig ott zötyögött a szánkón Manyika. „Nnna, látjátok, megmondtam, hogy szánkón érkezem hozzátok!” Menten visszatért a színészek jókedve – barátnőjük különös meglepetésének köszönhetően…

Bélyegen a százévesek!

A Magyar Posta jeles magyar előadóművészek bemutatása céljával új alkalmi bélyegsorozat kibocsátását kezdte meg. Születésük századik évfordulója alkalmából elsőként Rodolfo, Básti Lajos és Kiss Manyi került bélyegre.