.......SZÍNHÁZ, ZENE, IRODALOM, MOZI ...

.....minden egy helyen .....

ajánló

Csodásan száll a kakukk a Belvárosiban

Csodásan száll a kakukk a Belvárosiban
Bemutatták a Száll a kakukk fészkére című darabot. Znamenák István rendezte a filmről már jól ismert történetet Szabó Kimmel Tamással, Péterfy Borival és Kocsis Pállal a főszerepben.

Tavaszi bemutatók

Tavaszi bemutatók
Udvaros Dorottya alakítja majd az Őszi szonáta című dráma főszerepét a Belvárosi Színházban.

Másutt ezt írják:

Másutt ezt írják:
Zeneszerző, énekes és zongorista, de leginkább mégis egy nagy gyereknek tartja magát. Számtalan film zenéjét ő írta, a Korál együttes frontembereként a mai napig aktívan zenél.

90 éve született Mensáros László

90 éve született Mensáros László
Kétszer is megjárta a börtönt a színészóriás. A múlt-kor.hu cikke.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Benedek Miklós. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Benedek Miklós. Összes bejegyzés megjelenítése

Vári Éva minden korosztálynak játszik

Vári Éva azért is hálás az Aranytó bemutatásáért, mert nagyon kevés színdarab állítja főszereplőnek az időseket. A produkciót a nyári, szabadtéri előadások után október 14-én mutatja be a Belvárosi Színházban az Orlai Produkciós Iroda.

- A hírek szerint A nagy négyes egyik előadásán vetette fel az ötletet Benedek Miklós: legközelebb játsszák el együtt az Aranytó című darabot.
- A színdarabban felteszik az utolsó nagy fellépésükre készülő operaénekesek a kérdést: mihez kezdenek, mit fognak csinálni ezután? A szereplők nem adnak erre választ, ám Miklós civilben megtette: „eljátsszuk az Aranytavat!”. Látta a filmváltozatot a televízióban, említette nekem is, hogy szerinte nekünk való a mű. Megnézte Orlai Tibor is, megtetszett neki, elkérte a szövegkönyvet és a játszási jogot.
- A játékhagyomány szerint rendszerint megbecsült idős művészek kapnak lehetőséget az idős házaspár megformálásra. Színészi jutalomjáték ez?
- Létezik egy tréfás mondás: ha valaki nem hal meg idejében, az megöregszik. Ha egy színtársulatnak van két megbecsült, idősebb női és férfi tagja, akik még meg tudnak tanulni ilyen sok szöveget, számukra szokták elővenni a darabot. Nem akarom hasonlítani magunkat hozzájuk, nagyon nagy nevű elődök formálták előttünk a szerepeket: hazai színpadon Tolnay Klári és Mensáros László, a mozivásznon Katharine Hepburn és Henry Fonda.
- Jelentenek ezek az előzmények bármiféle nyomást?
- Ezzel egyáltalán nem szabad foglalkoznunk, a színész görcsöl elég sok minden más miatt. Magam nem tudtam volna eljátszani egyetlen szerepemet sem a pályám során, ha azon gondolkoztam volna, ki és hogyan alakította előttem. Mindent eljátszottak és fognak is utánunk, a Hamletet Lawrence Olivier után is be szokták mutatni. Ha egy színészre ráoszt a rendező vagy az igazgató egy szerepet, azt gondolja, neki való, képes eljátszani. Mi kimegyünk a színpadra és kiderül, valóban így van-e.
- Az Aranytó esetében mi volt a legnagyobb kihívás?
- El kellett döntenünk, milyennek ábrázoljuk ezt a két embert. A nőt, Ethelt is többféleképpen meg lehet közelíteni. Aggódhat folyamatosan a férje egészségügyi állapota iránt, de veheti természetesnek is azt, úgy, hogy egyáltalán nem reagál a párja panaszkodásaira. Inkább folyton sétálni, horgászni küldi. Mi ezt az irányt választottuk, nem akartuk már a darab elején a végét játszani.
- Miért lehet ennyire sikeres a darab? 30 nyelvre fordították le, negyven országban játszották, több filmváltozat készült belőle...
- Úgy tudom, mostanában Amerikában többfelé újra előveszik a művet, sőt, musicalt is terveznek készíteni belőle. Mondtam is Miklósnak, majd előadjuk azt is. (Nevet.) Idős emberekről nem igazán szokás darabot írni. Erre a korosztályra általában legyintenek már, nem csak a drámaírók, hanem általában az életben is. Nem kedvelem, amikor bizonyos kor után a férfiakat lebácsizzák, a nőket pedig lenénizik. Az írók nem kényeztetik el se a nézőket, se a színészeket azzal, hogy darabot írnak idős emberekről. Az Aranytó minden korosztálynak szól, nem csak az érintetteknek, hanem a középkorúaknak és a fiataloknak is, hiszen később ők is megöregszenek majd.

(forrás: Orlai Produkciós Iroda, portré: 168ora.hu)

Benedek Miklós újra nagypapát alakít

A nyári bemutató után októbertől a budapesti Belvárosi Színházban játsszák Gálffi László rendezésében az Aranytó című vígjátékot. Vári Éva mellett Benedek Miklós alakítja a főszerepet. Vele  beszélgettünk a produkcióról.

Akik ismerik a darabot, tudják, a történet főszereplője egy idős házaspár és az életükbe váratlanul megérkező unoka. Ön szerint mennyire forgatják fel egymás életét?
Többfelé indulhat el egy ilyen helyzet, a rendezői elképzeléstől és a színészek gondoltaitól függ, milyen irányba megyünk el pontosan. A karakterem egy hetven fölötti egyetemi professzor, a férfinak nem volt felhőtlen a kapcsolata a lányával, aki már negyven éves. Ennek oka, hogy keveset beszélgettek egymással, nyilván a papa elfoglaltságai miatt. A lány sokat próbálkozott, ám eddig nem sikerült párkapcsolatot létesítenie és gyereket szülnie. Most találkozott egy férfival, akinek van egy kiskamasz gyereke, akit elhoznak együtt az Aranytóhoz, az idős pár nyaralójába. Hirtelen nagyszülőkké válnak. Nincs tapasztalatuk, ráadásul nem is egy újszülöttet, hanem rögtön egy kiskamaszt kapnak ajándékba. Korábban nem tudták, milyen ragaszkodni egy gyerekhez, törődni valakivel, átadni neki a tudásukat. Hetven éves koruk felett jött el számukra ez az élmény. A nagyapa elviszi a srácot pecázni, könyvet ad a kezébe, megbeszélik, elkezdenek franciául tanulni, beszélgetnek a nőkről, a szexről. Új élet kezdődik a férfi számára, miközben a teljes leépülés közepén tartott már, a gyerek új lendületet ad számára. Az idős házaspár elkezd újra élni, talán kapnak még tíz évet az élettől.

Meglehet számukra még ez a tíz év? Rendbe jöhet az apa kapcsolata a lányával is?Lehetségesnek tartom. Úgy érkeznek a darab elején a nyaralóba, hogy az lesz az utolsó ott töltött nyaruk, a végén viszont azzal biztatja a feleség a férjét, hogy a következő szezont is a tóvidéken töltik majd az unokájukkal. Biztos vagyok benne, hogy egész télen erről álmodoznak majd.
Nincs könnyű természete az öregnek. Mi lehet a titka annak, hogy ilyen hosszú ideje jól működnek együtt, kitartanak egymás mellett a feleségével?
A nő elviseli a professzor állandó szekírozásait, mániáit, a halálfélelmét. Mindig aktív, inspirálja a férfit, dolgoztatja: menjen sétálni, szedjen szamócát, mozgassa meg az izmait. A férfi passzívabb, tudós, belül él. Véleményem szerint a magatartásbeli különbség, a két pólus és a szeretet tartja őket össze. Összetartanak jóban-rosszban. A darab színpadra állításakor nekünk pont az az egyik feladtunk, hogy megkeressük, miként bírták elviselni egymást ilyen hosszú időn keresztül. A nőnek tehetsége van hozzá, hogyan kell kezelni egy zsörtölődő embert?
Önnek mi az izgalmas a darabban és a mostani színpadra állításban?
Érdekes szakaszában tartok jelenleg az életemnek: egymás után negyedik alkalommal kapok nagypapa korú szerepet. Öreg operaénekest alakítok A nagy négyesben, az unokája városból való elköltözése ellen küzdő nagypapát A folyón túl Itália című darabban. Mindkettő az Orlai Produkciós Iroda előadása. A Madách Színházból a Játékszínbe kerülő Napsugár fiúkban pedig egy kiöregedett színészt alakítok. Érdekes sors mind. A nagy négyesben szintén együtt játszunk Vári Évával, az utolsó jelenetben feltesszük a kérdést, ha előadtuk a Rigolettot, mihez kezdünk utána? Egyszer Éva komolyan is megkérdezte ezt tőlem. Azt válaszoltam neki, eljátsszuk az Aranytavat. Elolvasta a darabot, megtetszett neki. Akkor született meg bennem a gondolat, színpadra kellene állítani.
Vagyis az Öné volt az ötlet?
Igen. Emlékeztem a filmváltozatra. Jól előadható színdarab: egyetlen helyszínen játszódik, kevés szereplővel.
Hogy summázták Vári Évával, hogy létrejött a folytatás?
Nagyon izgalmas munkában vagyunk benne, élvezetesek a próbák. Rengeteg a szöveg, hetven oldal, amit majdnem végig ketten mondunk el. Vannak félelmeink ezzel kapcsolatban. Ám szerencsére, lekopogom, én magam színészként és magánemberként nem tartok még abban az állapotban, ahol a professzor. (Nevet) Zöldi Gergely rafinált fordítást készített. Molnár Ferenchez hasonló a dramaturgia, gyorsváltásban szócsatáznak egymással a beszélgetők. Nagyon kell koncentrálnunk, mi következik. Nagyon rátalált a darabra a rendezőnk, Gálffi László, remek meglátásai vannak, jó tanácsokat ad nekünk. Mélyen belement a két öregember sorsába, a lányukkal és az unokával való problematikába. Az Aranytó megmosolyogtatja a nézőket, ugyanakkor meg is csavarja a lelküket. Ilyen A nagy négyes és A Folyón túl Itália is. Nagyon szeretem az ilyen típusú darabokat.
Több, mint harminc nyelvre fordították le, negyvennél is több országban játszották már el a darabot. Mi lehet a népszerűségének a titka?
Úgy tudom, hamarosan lesz egy újabb színpadi bemutatója Amerikában is. Mindig nagy sikert remélnek tőle. Legendás a Katherine Hepburn és Henry Fonda főszereplésével készült 1981-es filmváltozat. Érdekes, a húsz évvel később, Christopher Plummerrel és Julie Andrews-szal készült remake nem bizonyult olyan jó filmnek. Véleményem szerint ez a történet inkább színpadra való.
Jobban lehet színházban játszani?
Az érzelmek változásait jobban lehet követni a színpadon. A filmet egyszer felveszik, utána megváltoztathatatlan. A színpadon, ha másképp gondolunk valamit, bele tudjuk vinni a játékába. Ez a darab nagyon alkalmas többféle variáció bemutatására. Egyik nap játszhatjuk kicsit groteszkebbül, másnap drámaibban, harmadik nap könnyedebben. Természetesen mindig ugyanaz az alaphelyzet, ám van lehetőség kisebb hangulati variálásokra.
Különböző előadásokat láthat így a közönség?
Elképzelhető, hogy néhány jelenet eltérő lesz különböző estéken. A színház mindig aznapi.
Elégedett a most játszott szerepeivel? Említette, hogy egymás után nagypapa korú feladatok találják meg.
Abszolút. Jó színészdarab mind, jó szerepekkel. Vígjátékok, ám mindegyikben van lehetőség többfajta színt megmutatni. A színész egész életében tanulja a szakmáját, most Gálffi Lászlótól is hasznos instrukciókat kapok: többek között azt, ne gesztikuláljak annyit, ne mozgassam annyit a kezeimet.
Segíti a közös munkájukat, hogy ő is színész?
Nem vagyok rendeződicsérő típus, de nagyon tetszik a hozzáállása. Tudja mit vetett papírra az író, ahhoz ő mit szeretne hozzátenni, de semmiféleképpen nem kívánja megváltoztatni a szándékait, hű marad a szerzőhöz.

(forrás: Orlai Produkciós Iroda)

Benedek Miklós, Vári Éva, és Hernádi Judit jutalomjátéka

Újabb két két fergetegesnek ígérkező előadással várja a közönséget az Orlai Produkciós Iroda.

Aranytó:
Visszatértek a búvármadarak az Aranytóra, és velük megérkezik Norman Thayer nyugalmazott egyetemi tanár és felesége, Ethel is, akik fiatal koruk óta minden nyarat itt töltöttek. Morognak, ugratják, de pont ugyanúgy szeretik egymást, mint a kezdet kezdetén - vagyis kezdődik a szokott, boldog nyaralás. Az idei mégis más, mint az eddigiek: régi, hűséges bútorok és használati tárgyak mellett sok mást is rendbe kell tenniük maguk körül. Mert a lányuk nem véletlenül nem járt náluk már évek óta. És amikor megérkezik, meglepetés-vendéget is hoz magával...A humorral átszőtt, mélyen emberi történetet filmen Henry Fonda és Katharine Hepburn, magyar színpadon Mensáros László és Tolnay Klári tette emlékezetessé.
bemutató: július 24., Szentendrei Teátrum
főszereplők: Benedek Miklós, Vári Éva, Bertalan Ágnes    rendező: Gálffi László  

Mindent Éváról: 
A lelkes színházrajongó, Eva Harrington kitartóan minden este ott várja kedvenc színésznőjét, Margót a művészbejárónál. Egy nap szerencséje lesz, bejuthat a vágyott szentélybe, a nagy színpadi sztár öltözőjébe, és megismerheti a színház bennfenteseinek világát, az ünnepelt sztárt, a népszerű házi szerzőt, a rettegett kritikust, és Thália szentélyének többi szereplőjét. Röpködnek a szellemességek, fergeteges komédia kerekedik, ám ez a játék nem csak játék. Sokkal több annál. A színdarab filmen vált örök klasszikussá: Bette Davis főszereplésével ma is a filmtörténet egyik legemlékezetesebb alkotásaként tartják számon. 
bemutató: szeptember 11., Belvárosi Színház
főszereplők: Hernádi Judit, Kovács Patrícia, Egri Márta   rendező: Pelsőczy Réka




A folyón túl Itália -premier a Belvárosiban

Sok nevetésre, egy olasz családra és egy generációs problémára számíthatnak az Orlai Produkciós Iroda következő bemutatójának nézői. A folyón túl Itália című darab alapkérdése: mennyire kell egy fiatal fiúnak ragaszkodnia a családi gyökerekhez vagy választhatja a maga életét, a karrierjét. A két nagyszülőpárt: Lukáts Andor, Lázár Kati, Benedek Miklós és Szabó Éva, az unokájukat Szabó Kimmel Tamás játssza október 8-tól a Belvárosi Színházban. Znamenák István rendezőt faggattuk a készülő előadásról. 



- Hogyan találtátok a darabot?

- Több színdarabot kaptam Orlai Tibortól és Zöldi Gergely dramaturgtól elolvasásra, ezt találtam a legjobbnak, legérdekesebbnek közülük.

- Milyen generációs jelenséget, problémát tárgyaltok?

- A darabban nem is közvetlen generációs problémáról van szó, hanem két lépcsőről: négy nagyszülő és egy unoka a szereplők. Egy New Jerseyben lakó, szokásjog szerint élő, olasz család áll a középpontban. Amerikában élő munkásemberek. A nagyszülők két dolognak szentelték az egész életüket: egyrészt a munkájuknak, hogy felépítsék az egzisztenciájukat, a házaikat. Nehezen hagynák már ott, amit megteremtettek maguknak. Emellett legalább ennyire meghatározó számukra a család is, lévén olaszok: „Tengo famiglia - első a család!”. Meghatározóak számukra a kötelékek, az összetartás. Mindeközben jelen van a modern idő is, a megváltozott világ. Az unoka megpróbál megfelelni valamennyire a hagyományos rendnek is, vasárnaponta eljár a családi ebédekre, ám egyszer csak fontos lehetőséget kap a karrierjében. Ha elfogadja, nagyon messzire kell költöznie a nagyszülőktől, akik megpróbálnak elkövetni mindent, hogy ne hagyja ott őket. Ne azt válassza, amit választania kell. Hogy mi történik ezután a darabban, nem szeretném előre elmondani.

- Mennyit akartok megmutatni abból, hogy ez egy olasz család? A darab szerint folyton esznek, mindig fullasztó meleg van a házban.

- Az étkezések adják a darab szerkezetét. Az életük lényege a hosszú, egymásba folyó ebédek, vacsorák és az ezzel járó családi együttlétek.

- Egymás szavába vágós, zajos beszélgetésekre számíthatunk az asztal körül?

- Természetesen magyar színészekként nem akarunk úgy csinálni, mintha mi is olasz emberek lennénk. Ennek nem sok értelme lenne. Ugyanakkor a család sajátos életmódjából, temperamentumából rengeteg komikus elem származik. Ez utóbbit szeretnénk megmutatni, ez a színdarab alapja.

- Nagy színészek játszanak együtt, hogyan született a szereposztás?

- Remek művészeket sikerült megnyernünk a produkcióba, mind az idősebb szerepekre, mind a két fiatalabbra. Szabó Kimmel Tamást az egyik legtehetségesebb fiatal magyar színésznek tartom. Cseh Judit is nagyszerű színésznő, aki a hatodik szereplő.

- Közszolgálati a kérdés, mégis egy generációs darabnál fontos megkérdezni: kinek ajánljátok az előadást?

- Teljesen komolyan mondom: a legfiatalabbaktól a legidősebb korosztályig. Mindenki számára ismerős problémát tárgyalunk: a családtól való elszakadást. Nagyon megrendítő, ugyanakkor legalább ennyire vidám történet mondunk el.

- Fognak nevetni a nézők?

- Ez bizton állíthatom. Aki ismer engem, tudhatja, erre nálam egyébként is számítani lehet.


(forrás: Orlai Produkciós Iroda)

Szabó Kimmel Tamás újra komédiázik

Október 8-án mutatja be az Orlai Produkciós Iroda Znamenák István rendezésében a Folyón túl Itália című legújabb darabját a Belvárosi Színházban. Joe Dipietro vérbeli komédiájában Benedek Miklós, Lukáts Andor, Lázár Kati, Szabó Éva, Szabó Kimmel Tamás és Cseh Judit játszanak.




Az Orlai Produkciós Iroda nem első alkalommal igyekszik az idősebb generáció gondolkodását és életfelfogását bemutató előadást létrehozni. A hatalmas sikerrel futó Nagy négyes után, most is egy komédiát állít a színpadra, amelyben a nagyszülők és a szeretett unoka kapcsolatát mutatja meg humoros eszközökkel a nézőnek. Ahogy a színlap is sejteti: “Négy olasz-amerikai nagyszülő ül a vasárnapi ebédnél hétről hétre, és várja az unokát a nyüzsgő New York-i belvárosból. És ha már együtt vannak, elszabadul a konyhaművészet meg a valódi olasz téboly. Csakhogy Nick nagy bejelentésre készül…”

Znamenák István rendezésében Benedek Miklós és Szabó Éva, Lukáts Andor és Lázár Kati alakítják a szerető nagyszülőket, Szabó Kimmel Tamás pedig a mindennél jobban istenített unokát. Az idősek számára a család szentsége az első, a fiatal számára már nem feltétlenül. Erre az ellentmondásra épül a darab, amely a rengeteg nevetés mellett, mélyen megérinti a nézőt és sokakban feleleveníti majd a szülői gondoskodás mindent átható érzését.

A színdarab Magyarországon a Theatrum Mundi és a Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.

A premier időpontja: 2014. október 8. 20 óra, Belvárosi Színház
 
Support : Creating Website | Johny Template | Mas Template
Copyright © 2011. KultúrZsiráf - All Rights Reserved
Template Created by Creating Website Published by Mas Template
Proudly powered by Blogger