1944. március 19-én született
Budapesten. Apja, Szécsi Ferenc nyelvészkutató volt, akit a II. világháború utolsó
hónapjaiban agyonlőttek Az özvegyen maradt édesanya az egyéves kisfiút és két
testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban végleg elhagyta az országot.
A
gyermek nehezen tudta feldolgozni szülei elvesztését, az pedig végképp törést
okozott az életében, hogy a nevelőszülők is „megszabadultak” tőle,
nevelőintézetbe adva őt. Tizenhat évesen került ki a nagybetűs életbe, amikor a
gimnáziumot otthagyva segédmunkásként helyezkedett el. Tizennyolc évesen
megismerkedett egy lengyel modellel, akit feleségül is vett. Gyorsan megtanulta
a nyelvet, és idegenvezetőként is dolgozott. Néhány évig Varsóban éltek, majd a
kapcsolat megromlott, és az énekes hazaköltözött. Labilis idegállapota már
ekkor aggodalomra adott okot, szerelmi bánatában öngyilkosságot is megkísérelt,
és bár megmentették, a letargiából csak egy új szerelem tudta kigyógyítani. Egy
újabb modell oldalán kötött ki, ám az is félrelépett, és Szécsi egyre mélyebbre
csúszott a depresszióban. 1966 végén kétszer is megpróbálta eldobni magától az
életét. Ez után beleegyezett abba, hogy pszichiátriai kezelésre küldjék, ahol
heteket töltött.
Külső adottságai miatt azonban rámosolygott a szerencse, kifutóra
került, és hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle. 1965- ben
egy divatbemutató után a mikrofont is megragadta, és nem lehetett nem
odafigyelni a bársonyos hangjára. Énektanárhoz küldték, majd két év múlva már
megnyert egy vidéki amatőr énekversenyt. A Magyar Televízió könnyűzenei
osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra, így
bukkant a jó kiállású, tehetséges fiatalemberre, aki megkapta a Csak egy tánc volt című dalt. Azonnal
óriási sikert aratott, a nők pedig a lábai előtt hevertek.
A hányatott gyermekkor után jött hirtelen sikerrel Szécsi
Pál lelkileg sosem tudott megbirkózni. Nagy szerelme volt a tragikus sorsú
színésznő, Domján Edit, akit egy másik nőért mégis elhagyott, s akinek
haláláért aztán önvád marcangolta. Problémái elől többször akart a halálba
menekülni, de az utolsó pillanatban mégis mindig meggondolta magát, segítséget
kért, s megmentették.
Olyan slágereket énekelt, mint a Kék
csillag, az Egy szál harangvirág,
a Kismadár, a Két összeillő ember, a Talán
sok év után, a Kósza szél, A távollét, az Adagio, a Bús szívvel
énekelni, a Gedeon bácsi, a Mint a violák, a Carolina és az Én édes
Katinkám. Szívesen énekelt világslágereket, amelyek magyar szövegét ő írta.
Megpróbálkozott a külföldi karrierrel is. Németországban Paul Moro néven adták
ki lemezét, de ott nem sikerült befutnia. Itthon énekesként sikert sikerre
halmozott, ám magánéletében fellángolások és csalódások, szárnyalások és
zuhanások váltakoztak.
Nagy szerelme volt a tragikus sorsú színésznő, Domján Edit,
akit egy másik nőért mégis elhagyott, s akinek haláláért aztán önvád
marcangolta. Megpróbálta felvenni a kapcsolatot édesanyjával is, de ő
elzárkózott a viszontlátástól.
1974. április 30-i kísérlete az utolsónak bizonyult: véget vetett
életének. Mindössze 30 éves volt ekkor.
Szécsi Pál mítosza ma is él, annak ellenére, hogy dalai ritkábban szólnak. A
hírek szerint Sándor Pál rendezésében a filmvásznon is megjelenik majd a
rajongói által csak Palikaként emlegetett művész legendás alakja.
