Berkes Olivér: Nem szeretnék másolat lenni!

A Voice első szériájának talán legnagyobb felfedezettje Berkes Olivér körül egyelőre nincs nagy hírverés. A fantasztikus hangú énekes egyelőre csendben építgeti a jövőjét, hamarosan azonban hallhatjuk az első saját dalát is. Alig húszéves kora ellenére makacsul hisz abban, hogy a kitartásnak édes a gyümölcse.

- Édesanyád, Berkes Gabriella ismert gyerekszínész volt, majd a musical színpadokon szerzett sikereket. Magától értetődő volt, hogy neked is követned kell az ő útját?

Édesanyád, Berkes Gabriella ismert gyerekszínész volt, majd a musical színpadokon szerzett sikereket. Magától értetődővolt, hogy neked is követned kell az ő útját?

- Egyáltalán nem. Válogatott teniszező voltam kiskoromban, és az volt az álmom, hogy ebben a sportban érek majd el nagy sikereket. Úgy tűnt, hogy be is teljesülhet ez, ígéretes tehetségnek számítottam. Tizenhárom- tizennégy évesen hagytam abba, mert az orvosok azt mondták, hogy maximum 175 centire növök majd meg, és ezzel a magassággal nem lett volna ott túl sok esélyem a teniszpályán. Aztán a sors erre rácáfolt, hiszen erősen túlnőttem a jósolt 175 centin, de ma már nem bánom, hogy végül ez az út abbamaradt.

- De közben egészen kicsiként álltál már színpadon…

- A Musical World című sorozatban énekelt anyu, és valahogy kaptam én is egy kis szerepet a Mary Poppins-ban. Nem nagyon emlékszem az egészre, nem is lettem hirtelen szerelmes a zenés színpadba, eszemben sem volt színész legyek.

- Mikor derült ki, hogy zseniálisan énekelsz?

- A hétvégi versenyzések, a teniszedzések helyett rengeteg időm lett hirtelen. Otthon mindig szólt a zene, Whitney Houston, Brian McKnight, Eric Benet, a Boyz II Men lemezei t hallgatta anyu, a nővérem szobájából pedig Usher, R.Kelly számai  szűrődtek ki. Mikor egyedül maradtam a lakásban, dudorászni kezdtem, mert éreztem, hogy a zene kikívánkozik belőlem. Hosszan gyakoroltam magamban Christina Aguliera egyik dalát, és véletlenül anyu is meghallotta, hogy hogyan énekelek. Noszogatni kezdett, hogy kezdjek komolyan foglalkozni a zenével, de nem erőltetett semmit. Aztán egyszer áthívta Király Tamást, hogy hallgasson meg. Neki nagyon tetszett, amit hallott, és dalokat kezdett íratni. Úgy volt, hogy megjelenik egy albumunk is, melyen Király Viktorral és Bennel együtt zenéltünk,énekeltünk volna. Itt jött közbe nálam a mutálás, amikor is nagyjából négy évig nem tudtam úgy énekelni, ahogy szerettem volna, így a lemezről is le kellett mondanom. Nagyon szenvedtem, de bíztam abban, hogy beáll majd a hangom, és tudok vele mit kezdeni. Tizennyolc évesen kerültem abba az állapotba, hogy már nem nyekeregtem.

- Érdekes, hogy a nővéredből orvos lett, és ahogy tudom, neki esze ágában sem volt színpadra lépni…

- Ő jól zongorázik és sokáig táncolt versenyszerűen, de csak hobbiból. Akármilyen hihetetlen, bennem is felmerült az orvosi pálya, de egyszerűen nem bírom a vér látványát. Jártam műtéteken, kiájultam, éreztem, hogy semmiféle indíttatásom sincs ehhez a hivatáshoz.Hihetetlenül szerencsés helyzetben vagyok, hiszen mindent megbeszélünk a családtagjaimmal. Édesanyám egy fantasztikus művész, ugyanakkor pszichológus is, érzelmileg is rendkívül intelligens embernek tartom őt. Édesapám a racionális oldala a családnak, rá is sokban hasonlítok. Tudtam, hogy kell egy B-verzió is a jövőmre nézve, de a zenének muszáj, hogy legyen ott helye! Érettségi után kaptam a szüleimtől egy évet, hogy átgondoljam, mit akarok igazán. Jelentkeztem egy gazdasági egyetemre, azt is szeretném befejezni.  Valahogy biztosan tudom majd összeegyeztetni ezt a két vonalat.

- A Voice-ban végül megmutathattad magad az országnak, és nagyon szép véleményeket kaptál szakmabeliektől. Mi vezérelt, mikor jelentkeztél?

- Titkon reménykedtem abban, hogy Caramel benne lesz a zsűriben. Nagyon boldog voltam, mikor a válogatón megláttam, hogy ott ül a székben, boldog voltam, hogy ő fordult meg legelőször. Semmihez sem hasonlitható érzés volt! Malek Andreát ismertem már korábbról, nagyon kedvelem őt, nagyszerű művésznek tartom de Carameltől akartam tanulni, mert számomra a hazai énekesek közül ő képviseli azt a műfajt, ami hozzám legközelebb áll. Az leírhatatlan öröm volt, hogy tetszett neki a produkcióm, és hozzá kerülhettem. Nem hittem volna, hogy eljutok a legjobb nyolcig, és kicsit sincs bennem bánat amiatt, hogy nem nyertem meg a műsort.

- Mit adott neked az a néhány hét?

Tapasztalatokat. Klassz embereket ismerhettem meg.Az a tempó semmihez sem hasonlítható, amit mi ott átéltünk. Milliók néztek minket, ekkora ismertséget  és élményt,sehol máshol nem kaphattam volna.

- Mi történik most, a műsor után?

- Dalokat írok, tehetséges, nagyszerű zenészekkel dolgozom, felvettek egy zeneiskolába is. Vannak fellépéseim, gyűjtöm a tapasztalatokat, tanulom ezt a szép, szakmát. Nem akarom elsietni, inkább lassabban lépkedek előre. A műsor után több szerző megkeresett dalokkal, de egyiket sem éreztem magaménak. Azt szeretném, ha a zenéim maximálisan engem, az én gondolataimat, érzéseimet tükröznék. Ilyen az első dalom is, amiről egyelőre csak annyit árulok el, hogy igazi pörgős szám lesz!

- A Voice ideje alatt a közösségi oldaladon ezrek csapódtak melléd, és időt nem kímélve üzengettek neked. Megvannak még ezek a rajongók?

- Tartom velük továbbra is a kapcsolatot, úgy érzem, hogy megmaradt egy aktív mag, akik kíváncsiak rám. Nagyon jó érzés, hogy küldték rám a szavazatokat, ez inspirált, hogy van értelme folytatnom a munkát. Alig várom, hogy megmutathassam nekik az új dalomat, mert érdekel, hogy mit szólnak majd hozzá!

- Édesanyáddal tervezel közös munkát?

- Többször léptünk már fel együtt, és most is lesz az Orfeumban egy koncertje, amin én is énekelek. A legutóbbi albumára is csináltunk egy duettet. Biztos, hogy összeérnek majd többször az útjaink, de alapvetően mégis csak különböző műfajban dolgozunk.

- Hallottam, hogy szerepet kaptál egy musicalben, de szinte gondolkodás nélkül mondtál nemet az ajánlatra…

- Féltem, hogy az elindított volna egy másik irányba. Önfejű vagyok, szeretem a saját utamat járni, és nem vagyok biztos abban, hogy könnyen kikászálódtam volna abból a világból. Nagyon tisztelem a színészeket a munkájukért, de csak azt tudom hitelesen átadni, amit magaménak érzek. Nem szeretnék másolat lenni.

- Nem biztos, hogy könnyű lesz így számodra ez a pálya…

- Tudom, de vállalom ezt az utat!

- A korod béli hazai előadók mind nemzetközi karrierről álmodnak. Benned dolgozik ez a vágy? 

- Nem kizárt ez sem. Mivel Németországban születtem,  folyékonyan beszélem azt a nyelvet is,de  magyar vagyok a szó nemes értelmében és elsősorban itthon szeretnék sikereket elérni. Persze azért lebeg a jövőben egy német karrier is, de ez egyelőre csak terv.

- Ígérd meg, hogy nem fogsz németül énekelni, mert azt csak Nina Hagennek tudom megbocsátani!

- Hallottál már Xavier Naidoo-ról? Ő is egy nagy kedvencem, nagyjából azt képviseli ott, mint nálunk Caramel.  Németül énekel, és fantasztikusak a dalszövegei!

- Meghallgatom... Kikkel énekelnél legszívesebben duettet?

- Kíváncsi lennék, hogy Justin Bieberrel milyen duettet tudnánk összehozni! Természetesen Caramellel is jó lenne együtt dolgozni, Király Viktorral és bár évekkel ezelőtt énekeltem már Radics Gigivel, bízom benne, hogy a jövőben is állhatunk majd egymás mellett egy színpadon!

- Mit gondolsz, ha tíz év múlva ugyanígy leülünk, miről fogunk beszélgetni?

- Majd akkor visszaolvasom ezt az interjút, hogy mennyit változtam a mostani énemhez képest. Érettebb ember leszek, fontolgatom majd a családtervezést, és remélem, hogy szakmailag azon az úton leszek, amit most kinéztem magamnak. Most húsz éves vagyok, nincsenek igazán tapasztalataim, a következő tíz év erre is jó lesz. Volt már, hogy valamiben nagyon hittem, és végül bebizonyosodott, hogy nem jártam volna jól vele, de a zenéről ezt nem tudom elképzelni.A zene az életem!

(fotók: TV2)