Egy ceglédi vályogházban született 1900 március 8-án a kislány, akiről akkor még senki sem sejtette, hogy kora egyik legnagyobb színésznője lesz. Édesanyja péksüteményeket készített, gesztenyét sütött, amit az apa az utcán, és az állomáson árult. A nagy szegénységben felnevelkedett kislány egész életében képtelen volt feldolgozni azt a traumát, melyet az okozott benne, hogy édesapja nem tudta őt igazán szeretni. Az iskolában hamar kiderült, hogy a kis Irma szépen szaval, és a különböző rendezvényeken színdarabokban is örömmel szerepelt. Ha csak tehette, moziba ment, és csodálattal bámulta a színészeket a vásznon. Később a nővére révén zongoraleckéket vett egy helyi zenetanártól. Tizenhét évesen felköltözött Budapestre, ahol címkéket ragasztott borítékokra. Ebből a pénzből tudott beiratkozni az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájába, nővérével, Eszterrel együtt, aki szintén színésznő akart lenni. Mindezt titokban tették, mert a szülők szigorúan tiltották őket a színpad „bűnös” világától. Később ők is belátták, hogy Irmának tehetsége van a színészethez, de anyagilag nem tudták támogatni a lányukat. Színinövendékként a Vígszínház statisztája volt, és a fellépésekért kapott alkalmankénti ötven fillérből élt. Az akkori legnagyobb színészektől leshette el a szakma titkait, és egyre nagyobb szerepeket bíztak rá. Férfiakkal nem ismerkedett, csak a színháznak élt. Ha nem játszott, akkor más társulatok előadásait nézte.
Első főszerepét Az ifjúság édes madara című drámában kapta másodévesként, ám a Tanácsköztársaság kikiáltása miatt az előadás elmaradt. Az akkori cenzúra nem engedte bemutatni a papról szóló darabot. Az iskola elvégzése után Nyíregyházára szerződött, de a társulat hamar feloszlott, így visszakerült a fővárosba. A Bethlen téren egy kabaréban lépett fel, majd 1921 szeptemberében aláírta a békéscsabai szerződését. Egy év után az a társulat is feloszlott, de néhányan összefogtak, és folytatták a munkát. Néhány hónap után be kellett látniuk, hogy képtelenek előteremteni az előadásokhoz szükséges pénzt, így Irma újra munka nélkül maradt. Végül Szegedről kapott ajánlatot, melyet örömmel vállalt,és a szereppel együtt egy szerződés is várta. Főszerepek sorát alakíthatta ott, a Mágnás Miska, a Sussi és a Viktória című darabokban. 1923- ban a Palágyi- féle társulat feloszlott, és Irma útja ismét Ceglédre, a szüleihez vezetett. A rövid pihenő után indult a színésznő útja az operettek felé. A makói Nyári Színkör Kiss Árpád színigazgató és Sziklai Jenő táncoskomikus társulatával vitte sikerre a Babavásár című darabot, s mivel az eredetileg kiszemelt primadonna csúfosan megbukott a közönség előtt, ezért új beugrót kerestek a helyére. Patkós Irma fergeteges sikert aratott a szerepben, és sorra kapta a zenés darabok főszerepeit. Sziklai Jenő szemet vetett a csinos, fiatal színésznőre és Szentesen, a János vitéz előadását követően - amelyben Patkós Irma a francia királylányt, Sziklai a királyt alakította – eljegyezték egymást. 1923. november 24-én, szűk körben házasodtak össze. Az esküvő után Békéscsabára utaztak, hogy Sziklai társigazgatóként a színház ügyeit intézhesse. Irma csak később tudta meg, hogy férje erősen rabja a szerencsejátékoknak. A fiatalasszony egy szerencsétlen baleset folytán leesett a színpadról,és elveszítette a magzatát. Egy hónapi kórházi kezelését követően férjével Heltai Hugóhoz szerződtek, akinek társulata ekkor Nagykőrösön szerepelt, azonban Patkós Irma a következő hónapokban betegen, fájdalomtól kínlódva lépett esténként szín padra. Felgyógyulása után Pécsre szerződött, ahol a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, és az Alexandra várta. 1926- ban ismét Szegedre szerződött, és Dajka Margit, Neményi Lili, Kiss Manyi, Ajtay Andor, Jávor Pál, Bilicsi Tivadar és Páger Antal oldalán játszott. Néhány alkalommal megcsillanthatta ragyogó tehetségét opera előadásokban is. Bár a színpadon ünnepelt színésznő volt, a férje elhagyta egy másik asszony miatt, de sokáig eljátszották a boldog párt, hogy a közönség ne fogjon gyanút. Olyan élethűen „komédiáznak”, hogy Irma 1936- ban újra teherbe esett, ám ez a gyermek sem született meg. Kórházi kezelések miatt kilenc hónapig nem léphetett a színpad deszkáira. Győrben tért vissza a közönség elé, de a házassága újra zátonyra futott. A hitleri uralom, a Színészkamara zsidó származású színészeket célzó tisztogató tevékenysége, és a félelem ezen időszaka a színházakra, s a közönségre egyaránt kihatott. 1939- ben Sziklai a Fővárosi Operettszínház társigazgatója lett, és együtt költöztek a fővárosba. A boldogtalan asszony a kor egyik legnagyobb operett színésznője lett, Kiss Manyi, Latabár Kálmán és Lendvai Andor társaságában aratta sikereit. 1944 férje munkaszolgálatra vonult be, Irma pedig fájdalmasan szembesült a zsidókat ért megaláztatásokkal, a nyilasok könyörtelen bánásmódjával. Nővérével kettesben, munka nélkül maradva szerény jövedelemre csupán egy-egy ruhájának eladásával tett szert. Még így is kitartott a hűtlen férje mellett, akinek végül egy ausztriai munkatáborban veszett nyoma.
 |
| Herkulesfürdői emlék: Temessy Hédi, Patkós Irma, Dajka Margit |
1950-ben Várkonyi Zoltán - a Magyar Néphadsereg Színházának akkori társigazgatója és főrendezője - sietett segítségére. Ruttkai Éva, Komlós Juci, Ajtay Andor, és Mányai Lajos mellé leszerződtette a színésznőt egy esztrádműsorba. Ez a periódus három évig tartott, amikor is a színház új direktora elbocsátotta. A szerencse ezúttal is mellé állt, hiszen a Madách Színházhoz szerződhetett, ahol remek prózai szerepekben tündökölhetett 1960- ig. Nyugdíjba vonulása után újra Cegléden lelt nyugtot magának. Igazi vidéki parasztasszonyként élte az életét, ám öt év múlva a Gyermekbetegségek című vígjáték nagymamaszerepének nem tudott ellenállni, és kamerák elé állt. Olyan filmek követték ezt, mint az Ünnepnapok, a Bűbájosok, a Kitörés, vagy a Sárika, drágám. Utóbbi filmben nyújtott alakításáért nívódíjjal jutalmazták. 1976 és 1980 között Patkós Irma huszonnyolc filmben, valamint tévéfilmben játszott. A szófiai nemzetközi tévéfilmszemlén a Lázadók című film Reza nénijének megformálásával a legjobb női alakítás díját nyerte el. Túl a nyolcvanon még mindig aktívan forgatott, játszott a Ripacsokban, vagy a Szerencsés Dánielben is, majd az Érdemes Művész kitüntetést is megkapta. 95. születésnapja előestéjén a Kossuth Múzeumban a tiszteletére rendeztek kiállítást, majd átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, művészi pályája elismeréséül. 1996. október 24-én, ahogyan élt, csendesen távozott. 96 évet élt.
Legnagyobb színpadi sikerei: A királykisasszony lovagja, Viktória, A pozsonyi lakodalom, Carmen, Faust, A kaméliás hölgy, Maya, Lili bárónő, Denevér, Dorottya, János vitéz, Bajadér, Csárdáskirálynő, Cirkuszhercegnő, Marica grófnő, Cigányszerelem, Vígözvegy…
Legnagyobb filmszerepei: A falu jegyzője, A vesztes nem te vagy, Ámokfutás, Apám néhány boldog éve, Aranykor, Az erőd, Ballagó idő, Boldog évek, Édes Emma- drága Böbe, Bűbájosok, Gyermekbetegségek, Herkulesfürdői emlék, Kiterítve, Kitörés, Kojak Budapesten, Lázadók, Luca néni feltámadása, Mágnás Miska, Különös házasság, Mélyvíz, Nagymama, Nyolc évszak, Ripacsok, Sárika, drágám, Szerencsés Dániel, Szabadíts meg a gonosztól, te rongyos élet, Ünnepnapok
 |
| Törőcsik Marival a Holt vidék című filmben |
