Micsoda párok, micsoda szerelmek!

"...Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem"
(Juhász Gyula)

Valentin nap alkalmából mindenféle kommentár nélkül álljon itt néhány találomra összeszedett fotó a hazai színészvilágból. Egyetlen közös van ezekben a felvételekben: a szerelem!

Benkő Gyula és Tolnay Klári (A hattyú, 1945)

Juhász Jácint és Csomós Mari (Makra, 1972)

Kállay Ferenc és Drahota Andrea (Iszony, 1965)

Bálint András és Halász Judit (Szerelmesfilm, 1970)

Pécsi Ildikó és Antal Imre (Szeszélyes évszakok, 1985)

Ruttkai Éva és Bitskey Tibor (Egy pikoló világos, 1955)

Udvaros Dorottya és Cserhalmi György (Mizantróp, 1988)

Törőcsik Mari és Sztankay István (Rómeó és Júlia, 1971)

(fotók: MTI, Keleti Éva, Wellesz Ella, Magyar Fotóarchívum)

Bélyeg készült Tolnay Kláriról

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátással köszönti Tolnay Klári – kétszeres Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja – születésének 100. évfordulóját. 

A bélyegképeken Tolnay Klári portréja látható, a kisív keretrajzát pedig a mohorai Tolnay Klári Emlékházban őrzött emléktárgyak alkotta grafikai kompozíció díszíti. A bélyegkisívet Hefelle Glória tervei alapján a Pénzjegynyomda gyártotta. Az újdonság március 5-től kapható a nagyobb postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

Tolnay Klári 1914. július 17-én született Budapesten, de a Nógrád megyei Mohorán nőtt fel. Tanulmányait Mohorán, Balassagyarmaton, Nyíregyházán folytatta, végül a debreceni felsőkereskedelmiben érettségizett. Rengeteget olvasott, zenét tanult, családjával kamaramuzsikált és énekelt. A színház világával Bókay János író és tekintélyes lapszerkesztő révén ismerkedett meg. Színházi meghallgatásokra járt, amelyek azonban csekély sikerrel kecsegtették. A próbálkozások a Hunnia Filmgyárban folytatódtak, ahol Gaál Béla rendező vette pártfogásba. Ekkor már statisztált, egymondatos szerepeket kapott, míg nem felkérték a Meseautó című filmben való szereplésre. Útja ezután a Vígszínházba vezetett, ahol naivaként számos darabban sikerrel szerepelt. 1946-ban két évre a Művész Színházhoz került, majd színi karrierje 1948-ban különös fordulatot vett, Benkő Gyula és Somló István társaságában a Vígszínház társigazgatójává nevezték ki. 1950-ben a Madách Színházban lelt otthonra, ahol már modern hősnőnek szóló szerepeket kapott. Színészi másodvirágzását 1990 és 1998 között élte, volt olyan esztendő, amikor öt főszerepet is játszott. 1998. október 28-án hunyt el.

Tolnay Klári 100 éves lenne -emlékév-

Egész éves programsorozattal emlékeznek meg Tolnay Klári születésének 100. évfordulójáról. A kétszeres Kossuth-díjas színművész alakját kiállításokkal, filmvetítésekkel, beszélgetésekkel, konferenciával és centenáriumi gálaműsorral idézik meg.

Az emlékév hivatalos megnyitóját január 23-án tartják az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Bemutatják a Tiszavirág című 1938-as Tolnay Klári-filmet is, amelynek különlegessége, hogy a felújított filmet a színésznő közvetlenül a halála előtt utószinkronizálta.

Az emlékév neves művészek és közintézmények - köztük a Madách Színház, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, az Uránia Nemzeti Filmszínház - együttműködésében valósul meg. A több mint 50, fővárosi, vidéki és határon túli rendezvényt felvonultató programsorozat egyik csúcspontja a július 17-i születésnapi gálaműsor lesz.

Február 2án Sunyovszky Sylvia, a Tolnay-emlékév háziasszonya a Tolnay Klárival való közös játékról, személyes élményeiről és az emlékév célkitűzéseiről beszél, az Urániában minden hónapban levetítik a színésznő egy-egy filmjét, ezeket az alkalmakat kerekasztal-beszélgetések előzik meg az alkotótársakkal, a szakma képviselőivel.

Für Anikó, és a Hot Jazz band is egy- egy emlékműsorral készül, illetve A Színházak Éjszakáján programokat terveznek a Madách Színházban és a Vígszínházban, a múzeumok éjszakáján pedig az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárában és a Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumban nyílik kiállítás. Az Örkény Színház őszi évadnyitó rendezvényén az emlékévre készülő műsorral és vetítéssel idézik fel Tolnay Klári alakját, október 23-án pedig utolsó színpadi fellépésére emlékeznek.

A Múzeum Kávéházban Márai Sándorral való kapcsolatát idézik fel, Debrecenben pedig kedvenc partnerével, Mensáros Lászlóval együtt emlékeznek meg a művészről. Tolnay 100 címmel beszélgetéssorozatot szerveznek, ennek részeként Filozófia és spiritualizmus - Hamvas Béla és Tolnay Klári címmel Müller Péter estjén vehetnek részt az érdeklődők. Október 27-én Tolnay Klári halálára emlékeznek sírjánál a Farkasréti temetőben, a záróünnepséget pedig decemberben tartják az Urániában.

Az emlékév részletes programja a www.tolnayklari.hu oldalon lesz elérhető.

(Forrás: Színház.hu, MTI)

Múltidéző: Kotnyek Antal színházi fotói

Kotnyek Antal 1921 január 16-án született Budapesten. 

A Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán szerezte diplomáját, többek között Barcsay Jenő is tanította. 1976-ban belépett a Magyar Fotóművészek Szövetségébe. Szülei nem szerették volna, hogy a művészi pályát válassza annak bizonytalan jövője miatt, így a fényképészi hivatás mellett döntött. Az 1940-es évektől a MAFIRT-nál, később pedig a Magyar Fotó Állami Vállalatnál dolgozott mint riporter. 1952 és 1983 között a Film, Színház, Muzsika című folyóiratnál volt fotós, valamint az Ország-Világ és az Ez a divat munkatársaként is dolgozott. 1990 november 17-én hunyt el.

A Film Színház Muzsikában megjelent fotóiból válogattunk:

BÁSTI LAJOS (Az ifjúság édes madara)

SULYOK MÁRIA (A trójai nők)

LATINOVITS ZOLTÁN ÉS RUTTKAI ÉVA (Rómeó és Júlia)

VÁRADI HÉDI (Bűnbeesés után)

DARVAS IVÁN (Az ördög ügyvédje)

MENSÁROS LÁSZLÓ ÉS TOLNAY KLÁRI (Egy hónap falun)

SINKOVITS IMRE (portré)

Múltidéző: Tolnay Klári

1914. július 17-én jött világra a kis Rózsi, és első éveit Mohorán élte át. Húsz éves koráig ezen a keresztnéven szólították, csak a Meseautó című forgatása alatt vette fel a Klári nevet, miután a rendező, Gaál Béla megjegyezte, hogy Rózsiként sosem lesz belőle sztár.