"-Csak akkor hallgatom a régi felvételeimet, ha munkám akad velük -árulta el Presser a Nők Lapjának. - Nem
szoktam nosztalgiázni. De vannak olyan dalok, főleg amiket koncerteken
játszom, amiknek a folyamatos alakulását, változását időnként egy-egy
pillanatra megállítom, mondhatnám „lefotózom”, milyen is most. Ezek
amolyan pillanatképek, persze hangfelvételre gondolok. Ilyen a most
elkészült CD-m is, a Szerenád helyett, amin a szólókoncertjeim
anyagából kiválasztott tizenegy dalról készítettem „állapotjelentést”.
Ez egy szobalemez, otthon készült a zongoraszobában. Először azt hittem,
a koncertjeim mintájára afféle „egyzongorás” anyag lesz, de aztán a
kezem ügyébe kerülő kisebb-nagyobb hangszereimet nem tudtam elengedni,
vagy egy tucat szerepel a felvételeken, sőt egy-két barátom is
meglátogatott, szintén hangszerrel a kezében...
Jelenleg két filmzenén is dolgozom. Az egyik Horváth Lili Szerdai gyerek című
filmje. Egyáltalán nem egy habkönnyű ujjgyakorlat, nagyon szép, komoly
munka. Csupa fiatal – legalább két generációval utánam – dolgozott a
filmben, és bizony rendesen felpiszkált, hogy engem kértek fel
zeneszerzőnek. Nagyon jól érzem magam ebben a munkában és sokat is
tanulok. Réges-rég, kezdő filmzeneszerzőként nyilván megtörtént, hogy
egy rendező a fiatal korom miatt kért fel, hogy friss hangot, hangzást
kapjon a filmjéhez. Az is érdekes volt, de ez a szituáció azért sokkal
izgalmasabb. Nem mellesleg, a Szerdai gyerek szakmailag az egyik legjobb mozi, amiben valaha is dolgoztam.A következő, épphogy elkezdett munkám Kern András filmje, a Gondolj rám! Vele is elég érdekes együtt dolgozni. Mi kb. 40 éve vagyunk a Vígszínház társulatában. A Sztracsatellához
is én írtam a kísérőzenét. Akkor elég jól működtünk, örülök, hogy most
is engem kért fel zeneírásra. Amikor odaadta a forgatókönyvet, már
voltak elképzelései a zenéket illetően, aztán elolvastam, nekem is
lettek, és szépen egymásnak engedtük őket. Hát nem mindig egyeznek!
Ráadásul mindketten meglehetősen nehéz emberek vagyunk..."
Az albumon közreműködik Falusi Mariann, Kozma Kata, Szabó Tamás, Sipeki Zoltán és Nyíri Sándor is.
(forrás, és fotó: Nők Lapja)
