- Mit gondol a filmbéli karakteréről, Emerencről?
- Az egyik legnagyobb kihívást jelentő szerepem volt ez, olyan asszonyt kellett megformálnom, aki a hátrányaiból próbál erőt kovácsolni, és így válik hétköznapi hőssé. Kelet- Európa XX. századában a periférián élő emberek igazi harcosok voltak. Nagyon nagy felelősséget éreztem, hogy korrekt módon, és nyitottan nyúljak a figurához. Rekonstruálni szerettük volna a kommunizmusban élő emberek életét, ezért én magam is sok könyvet olvastam el erről a témáról.
- A Királynő után ezúttal egészen más típust kellett megformálnia, egy olyan asszonyt, akit nem érdekelnek a külsőségek...
- Nagyon sokat segített nekem a jelmez. Emlékszem, éppen a Velencei Filmfesztiválon voltam, amikor az első kosztümös próbát tartottuk. Egy csodálatos szállodában laktam, éppen erős smink volt rajtam, és estélyi, amikor a kezembe kaptam Emerenc ruháit. Minden fekete, és szürke volt! Lemostam az arcomról a festéket, felvettem a szoknyát, a kötényt, a súlyos bakancsot, és hátrakötöttem a hajam a fekete kendővel. Döbbenten álltam a tükör előtt: pontosan így képzeltem el egy kelet- európai asszonyt. Édesapám részéről félig orosz vagyok, így volt némi elképzelésem arról, hogy hogyan öltözködhettek akkoriban errefelé a nők.
- Milyen érzés volt magyar színészekkel együtt játszani?
- A színészek egy titokzatos törzs tagjai. Teljesen mindegy, hogy a világ melyik tájáról jöttünk, van valami közöttünk, ami áthidalja a kulturális különbséget. Mindannyian a színészek országából származunk. A magyar színészek remek társaim voltak ebben a munkában, figyelemre méltó az a mélység és az a teljesítmény, amit nyújtottak.
- Milyen élményekkel utazott haza a forgatás után?
- Már az is nagyon nagy élmény, hogy filmet készíthettünk Budapesten. A fantasztikus stáb, Szabó István, aki a világ egyik legnagyobb rendezője, és Ragályi Elemér, a kiváló operatőr. Nagyon szeretem Budapestet, és örülök, hogy itt dolgozhattam, ebben a remek produkcióban. A film legmélyebb jelentése számomra összekapcsolódik a szüleim, a nagyszüleim és Európa történetével. Ezeknek a generációknak a szenvedése, bátorsága számomra csodálatos. Ezzel a szerepemmel tisztelgek ezek előtt az emberek előtt.
- Mennyi ideig marad most Budapesten?
- Két napig leszek itt. Nagyon sok barátra tettem szert a forgatás kapcsán, főként a stáb tagjai közül. Emlékszem, amikor először végighozott az autó Budapest belvárosában, álmélkodva néztem, hogy milyen sok könyvesbolt van itt,és abból tudtam, hogy nagyon fogom szeretni ezt a várost, és az itteni embereket. Ha lesz időm, mindenképpen elmegyek a Széchenyi fürdőbe, ahol az emberek sakkoznak, miközben ülnek a vízben. Ez nagyon tetszik nekem!
A film rendezője, Szabó István a sajtótájékoztatón elárulta, hogy miért esett pont Mirrenre a választása:
- Szabó Magda megírt egy embert, akinek egészen különös tartása van, határozott világszemlélet szerint gondolkodik, és tulajdonképpen sugárzó személyiség. Nagy darab, széles vállú, szikla méretű asszonyról írt, de én úgy éreztem, hogy sokkal fontosabb az a belső tartása, amit nem lehet eljátszani. Erre vagy születik az ember, vagy nem. Ezért kértem fel Helen Mirrent a szerepre, mert benne láttam ezt a sugárzást, és mérhetetlenül boldog vagyok, hogy igent mondott.
Helen Mirren 1945 július 26-án született Jelena Vasziljevna Mironova néven Angliában. 1972-ben állt először kamerák elé, azóta közel hatvan szerepet játszott el a vásznon. Legismertebb filmjei: A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Egy filozófusnő szerelmei, Bosszúból jeles, Gosford Park, Tavasz Rómában, Felül semmi. 2007-ben Oscar-díjat nyert a legjobb női főszereplő kategóriájában A királynő című filmben II. Erzsébet királynő megformálásáért, valamint további ötven elismerést vehetett át az alakításáért.
Az ajtó című filmről:
Különös szépségű történet az emberi tartásról, a titkokról, az egymás iránti megbecsülésről és szeretetről. A Szabó Magda önéletrajzi ihletésű regényéből készült film, két szigorú elvek szerint élő asszony portréja. A házvezetőnő és a ház asszonyának apránként kibontakozó és sokszor viharos kapcsolatának megrendítően szép története. Magda, az írónő bejárónőt keres. Megismeri Emerencet a meglehetősen öntörvényű, nyers asszonyt. A kezdetben egymás iránt érzett gyanakvás és közöny helyét, lassanként átveszi az elfogadás és a bizalom. Ahogy Emerencről leválik a ridegség máza, úgy tárul ki egyre jobban a közöttük lévő ajtó...
rendező: Szabó István, operatőr: Ragályi Elemér, szereplők: Helen Mirren, Martina Gedeck, Eperjes Károly, Szirtes Ági, Marozsán Erika, Börcsök Enikő, Andorai Péter, Pindroch Csaba, Tóth Ildikó, Nagy Mari, Jiři Menzel...
Budapesti bemutató: 2012 március 8.
