.......SZÍNHÁZ, ZENE, IRODALOM, MOZI ...

.....minden egy helyen .....

ajánló

Csodásan száll a kakukk a Belvárosiban

Csodásan száll a kakukk a Belvárosiban
Bemutatták a Száll a kakukk fészkére című darabot. Znamenák István rendezte a filmről már jól ismert történetet Szabó Kimmel Tamással, Péterfy Borival és Kocsis Pállal a főszerepben.

Tavaszi bemutatók

Tavaszi bemutatók
Udvaros Dorottya alakítja majd az Őszi szonáta című dráma főszerepét a Belvárosi Színházban.

Másutt ezt írják:

Másutt ezt írják:
Zeneszerző, énekes és zongorista, de leginkább mégis egy nagy gyereknek tartja magát. Számtalan film zenéjét ő írta, a Korál együttes frontembereként a mai napig aktívan zenél.

90 éve született Mensáros László

90 éve született Mensáros László
Kétszer is megjárta a börtönt a színészóriás. A múlt-kor.hu cikke.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kállai Ferenc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kállai Ferenc. Összes bejegyzés megjelenítése

90 éve született Kállai Ferenc

Kilencven éve, 1925. október 4-én született Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze. 

A kereskedelmi szakközépiskola elvégzése azonnal felvették a Színművészeti Akadémiára 
1944 szeptemberében megkezdett színi tanulmányai novemberben már véget is értek, mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, és még ugyanezen a napon Bárdos Artúr - dupla gázsit ígérve - a Belvárosi Színházhoz csábította át. Alig múlt huszonegy éves, amikor 1946. november 8-án hatalmas sikert aratott a Rómeó és Júlia férfi főszerepében. Két év múlva a Nemzeti Színház tagja lett, s ötven éven át, megszakítás nélkül a nemzet első színházának társulatához tartozott, 1989-től örökös tagként. 2000-ben a Magyar Színház művésze lett.
Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez. A felvevőgép elé 1943-ban lépett először, játszott a2x2 néha 5, A császár parancsára, a Katonazene, az Iszony, az Egy őrült éjszaka, a Déryné, hol van?, az Ezek a fiatalok, A hamis Izabella, a Mi lesz veled Eszterke?, a Szeressük egymást gyerekek, A legényanya, A három testőr Afrikában, a 6:3, avagy, játszd újra Tutti, A miniszter félrelép, az Ámbár tanár úr, a Werckmeister harmóniák, azÜvegtigris, a Rokonok című filmekben. Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával Bacsó Péter 1969-ben forgatott, hosszú időre betiltott filmjében, A tanúban, s szerepelt a történet folytatásában, az 1994-ben bemutatott Megint tanúban is. Utolsó mozifilmjét, a Noé bárkáját Sándor Pállal készítette 2006-ban.

1977 és 1990 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 
Művészi tevékenysége elismeréseként 1956-ban és 1958-ban is megkapta a Jászai Mari-díjat, 1966-ban az érdemes művész, 1970-ben a kiváló művész címet, 1973-ban a Kossuth-díjat. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést vehette át. 1996-ban szülővárosa, Gyoma, 1998-ban Budapest díszpolgárává választották. Több alkalommal elnyerte a Magyar Filmszemle legjobb férfialakítás díját, valamint a filmkritikusok elismerését. 1996-ban bekerült a halhatatlanok társulatának örökös tagjai közé, 2002-ben a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt. 2006-ban Prima Primissima díjas lett, Maecenas-díjjal, valamint a Táncsics Mihály Alapítvány életműdíjával tüntették ki.
Az egyik legsokoldalúbb magyar színházi és filmes művész 2010. július 11-én hunyt el. A nevét viselő életműdíjjal a színházi világnapon azokat a színészeket és technikai munkatársakat jutalmazzák, akik a régi Nemzeti Színház és a Magyar Színház művészeti munkájában legalább húsz éven át kiemelkedő szerepet vállaltak. 2013 júniusában felavatták mellszobrát, Kutas László szobrászművész alkotását a Nemzeti Színházban, az év júliusában pedig átadták emléktábláját, Krajcsovics Károly alkotását a Szent Lukács Gyógyfürdőben. Gyomaendrődön és Budapesten több eseménnyel is emlékeznek a Kossuth-díjas színművészre a születésének 90. évfordulója alkalmából megrendezett emlékévben.


(forrás: szinhaz.hu)

Micsoda párok, micsoda szerelmek!

"...Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem"

(Juhász Gyula)

Valentin nap alkalmából mindenféle kommentár nélkül álljon itt néhány találomra összeszedett fotó a hazai színészvilágból. Egyetlen közös van ezekben a felvételekben: a szerelem!


Benkő Gyula és Tolnay Klári (A hattyú, 1945)

Juhász Jácint és Csomós Mari (Makra, 1972)

Kállay Ferenc és Drahota Andrea (Iszony, 1965)

Bálint András és Halász Judit (Szerelmesfilm, 1970)

Pécsi Ildikó és Antal Imre (Szeszélyes évszakok, 1985)

Ruttkai Éva és Bitskey Tibor (Egy pikoló világos, 1955)

Udvaros Dorottya és Cserhalmi György (Mizantróp, 1988)
Törőcsik Mari és Sztankay István (Rómeó és Júlia, 1971)

(fotók: MTI, Keleti Éva, Wellesz Ella, Magyar Fotóarchívum)

Nyolc évszak: a retro-érzés!

1987-et írtunk, mikor megérkezett a képernyőkre a legfrissebb TV-sorozat, a Nyolc évszak. Nézők millió ragadtak a képernyők elé, és várták izgatottan, hogyan alakul Borbás Brigi élete.

A vidéki pedagóguspár gyermeke a fejébe veszi, hogy szakít a családi hagyománnyal, és színésznő lesz. Fel is szökik a fővárosba, de a főiskoláról eltanácsolják. A család őrjöng, de nincs mit tenni, Brigi a saját útját akarja járni. Nagynénjénél, a már erősen bomlott elméjű Klári néninél húzza meg magát, és pincérnőként dolgozik a szintén rokon, Géza bácsi presszójában. Összekuszálódnak a szálak a családban, Brigi is egyik szerelemből esik a másikba, miközben nagyszerű kórképet kapunk a szocialista Magyarország fővárosának életképeiből.

A szintén 1987-ben indult teleregény, a Szomszédok kistestvére volt a Nyolc évszak, azzal a különbséggel, hogy korrekt egyórás epizódokat kaptunk hetente. A cím is súgja, hogy mindössze nyolc részről volt szó, de valamitől Brigi története a mai napig a nézők egyik nagy kedvence.

Nehéz lenne megfejteni a sorozat sikerét, de mindenképpen hozzájárul a nagyszerű szereplő gárda. A főszerepet az addig szinte ismeretlen Götz Anna alakította, s lett egy csapásra az ország kedvence. Mellette olyan fiatalok kerültek be a köztudatba, mint Bubik István, Kaszás Attila, Mácsai Pál vagy Pápai Erika. Klári nénit Gobbi Hilda játszotta briliánsan, míg Brigi szüleinek szerepében Horváth Sándort és Csomós Marit láthattuk. A csupa szív Rudi bácsi Kállai Ferenc volt, Géza bácsit pedig Tordy Géza alakította. Esztergályos Cecília, Moór Marianna, Balkay Géza, Hámori Ildikó, Simorja Emese, Benkő Gyula és Cseke Péter tette még teljesebbé az amúgy is impozáns névsort.

A sorozat zenéje is legendássá vált, többszörös aranylemez lett a betétdalokat tartalmazó nagylemez. Ma is mindenki kívülről fújja a főcímzenét, Balázs Fecó Évszakok című dalát, de a '80-as évek végének legnagyobb előadói mind adtak egy- egy dalt a szériához. Neoton Família, Dolly Roll, R-Go, Kováts Kriszta, Tolcsvay Béla, Varga Miklós és a Faxni zenekar dalai sorra felkerültek az aktuális slágerlistákra.

Igazi retro-érzés ma nézni a Nyolc évszakot, és elmerenghetünk az akkori Budapest utcáit látva, nosztalgiázhatunk a piros tárcsás telefonon, a címke nélküli Kőbányai sörön, a Commodore számítógépen, és a kommersz rumon.

A sorozat kapható DVD-n!


Liszt és a Nyolc évszak is hazavihető már!

Emlékszel még Hegedűs D. Gézára Liszt Ferenc szerepében? És milyen helyes volt Götz Anna duettje Kállai Ferenccel a Nyolc évszakban! Boltokba került a Magyar Televízió néhány régi remekműve, kiváló színészi alakításokkal. A régi kedvencek  kellemes, pihentető szórakozást nyújtanak majd az ünnepi felfordulásban. 

 
Support : Creating Website | Johny Template | Mas Template
Copyright © 2011. KultúrZsiráf - All Rights Reserved
Template Created by Creating Website Published by Mas Template
Proudly powered by Blogger