Bodrogi Gyula 80 éves!

1934. április 15-én született Bodrogi Gyula. Pályáját néptáncosként kezdte, a SZOT együttes szólótáncosa volt 1951 és 1954 között. 1954-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, melynek elvégzése után, 1958-ban a József Attila Színházhoz szerződött. 

A társulat meghatározó szí­nészegyénisége volt egészen 1982-ig, mikor is a Vidám Szí­npadhoz került, ahol a szí­nészet mellett több más funkciót is betöltött: volt művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd ügyvezető igazgató. 2002-ben, miután megvált az igazgatói poszttól, a Vidám Szí­npad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette, melynek ma is a tagja. 1975- től a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanít.

Kétszeres Jászai Mari-dí­jas, Kossuth-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész, 2007 óta a Nemzet Szí­nésze kitüntető cí­m birtokosa.

Pályájának kezdetén elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit osztották rá, ám jó szemű rendezői hamarosan felismerték komikusi tehetségét is, s ettől kezdve a könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője lett. Szí­vesen szerepelt zenés-táncos darabokban, melyekben páratlan tánctudását és muzikalitását megcsillanthatta Jellemformáló készségét, sokoldalú szí­nészi képességeit inkább a film, illetve más szí­nházak kí­sérletezőbb kedvű rendezői aknázták ki. Ezekben az alakí­tásaiban már ott rejlettek a későbbi karakterváltás csí­rái. Megtört, esendő kisemberek, hétköznapi tragédiák is hősei is hitelesen elevenednek meg szí­nészi játéka nyomán. 

A mozivásznon 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda cí­mű filmben, s utána szinte évről évre hí­vták filmezni. Emlékezetes filmje volt a Gyalog a mennyorszába, a Fapados szerelem, a Házasságból elégséges, a Hattyúdal, a Húsz óra, az Aranysárkány, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, az Üvegtigris, a Szerencsés Dániel, és a Titánia, Titánia avagy a dublőrök éjszakája. Az utóbbi filmben nyújtott alakításával elnyerte a legjobb férfialakí­tás dí­ját a svájci Vevey-ben 1989-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban. 

Legnépszerűbb szerepei azonban mégis a televí­zióhoz kötődnek: rekedtes hangját gyakran kölcsönzi mesefiguráknak, s í­gy Süsü, a sárkány jószí­vű, kicsit mókás főhősének, s az ő hangján szólalt meg a Kérem a következőt Csőrmestere, valamint a Vuk kárörvendő varjúja is. A Linda cí­mű tévésorozatban pedig ő alakí­totta a Görbe Nóra játszotta cí­mszereplő szí­nész édesapját. A tévében a mai napig is gyakran feltűnik, kedvelt szereplője a különböző showműsoroknak és kabaréknak. 

(forrás: magyarszinhaz.hu)