1946 március 10-én született Venczel Vera. Gyermekkora óta tudatosan erre a pályára készült. Gimnazistaként játszott első két filmjében (Karambol, Egy csónak visszafordul), majd felvették a Színház és Filmművészeti Főiskolára.
Másodévesen már a Vígszínházban kapott szerepet, a kritika ígéretes tehetségnek tartotta, s a főiskola harmadik-negyedik évében már rendszeresen játszott a Vígben, forgatott a filmgyárban, és egymás után kapta a szerepeket a televízióban. A mozi tette országosan ismertté olyan filmekkel, mint a Kárpáthy Zoltán, az Egy szerelem három éjszakája, a Tanulmány a nőkről, és az Egri csillagok. A színészdiplomát 1968-ban vette át. A színházban és a filmekben nyújtott színvonalas alakításainak köszönhetően Várkonyi azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz.
Kezdetben naiva szerepek egész sorát osztották rá a rendezők, megjelenése, törékeny alkata ilyen szerepekre predesztinálta. Későbbi évadokban még mindig a tiszta női, lírai alakok találták meg, de szerepjátéka sokkal mélyebbé, drámaibbá vált. A színház mellett a televízió aknázta ki igazából a romantikus naiva alakokból kinövő művész lehetőségeit. Kivételes érzékenységgel és átéléssel megformált alakjait (Pillangó, A fekete város) több tévés fesztiválon díjazták, ismerték el. A Pillangó főszerepének megformálásáért Monte-Carloban átvehette az Arany Nimfa-díjat. 1975-ben kapta pályájának első állami kitüntetését, a Jászai Mari-díjat.
Hűséges alkat, a Vígszínháznak ma is tagja. Az elmúlt évadokban újra több szerepben mutathatta meg tehetségét, új arcokat, jellemeket megformálva.
Jelenleg a következő előadásokban látható: A vörös oroszlán, Ami a monokliból kimaradt, Büszkeség és balítélet, Csongor és Tünde, Tévedések vígjátéka, Monokli, Hegedűs a háztetőn.
