Macskajáték a színpadon

Múltidéző: Macskajáték

Örkény István örök életű tragikomédiája két testvérről, barátságról, kései szerelemről, és lemondásról...

Számtalan rendezésben, és szereposztásban láthattuk már színpadon, de ebből a darabból sosem lehet elég!

Sulyok Mária és Bulla Elma 1971-ben

Egy régi, elsárgult fénykép jelenik meg a vetítővásznon. 1918-ban, vagy talán 1919-ben készülhetett: két elmosódott lányalak, a Szkalla lányok látszanak rajta, amint kitárt karral futnak a víz felé. Orbánné tárgyilagos szavaiból tudjuk meg a kép eredetét, ahogy ő megőrizte az emlékezetében. A két homályos alakból ma már nehezen vehető ki, hogy hajdanán ők voltak Szolnok megye szépei; szélfútta hajjal, első tüllruhájukban örökítették meg őket. A hajdanán híres Szkalla lányok ma már távol élnek egymástól. Orbánné Erzsi egy zöldövezetes házban, társbérletben lakik, egy adjunktus házaspárral. Testvére, Gizi lebénult; fiánál, külföldön, luxuskörülmények között éli mindennapjait. Az idős nővérek már csak levélben, és telefonon tartják a kapcsolatot egymással.

Erzsi elmeséli testvérének, hogy megismerkedett Paulával, s barátságot kötöttek. Úgy érzi, hogy először figyel rá valaki azóta, hogy Gizi elhagyta. A barátnők a Nárcisz presszóban találkoznak, és a tereferék során kiderül, hogy az ostrom alatt valószínűleg Paula mentette meg Orbánék életét.
Az asszony barátsága motiválja Orbánnét,kitörjön a saját kis burkából, elzárt világából: befesti haját, fiatalosabban is öltözködik. Annyira jó barátok lesznek, hogy Erzsi minden féltett titkát elmondja Paulának – azt is, hogy Viktor, a hajdan szebb napokat megélt operaénekes, valaha a szeretője volt.

Dajka Margit a filmben

Viktor rendszerint feljár Erzsihez ebédre, cserében pedig udvarol az idős asszonynak. Erzsi egyszer őt is elhívja a presszóba, mikor Paulával találkozik, de ez nagy hibának bizonyul: Paula és Viktor megszakítják a kapcsolatot az asszonnyal. Kiderül, hogy a friss barátnő, és a régi kedves egymásra találtak, már az esküvőjüket is tervezgetik. Erzsi persze mindent elkövet, hogy visszakapja. 

Társa a hétköznapokban Egérke, a szürke szomszédasszony, akivel a falon át, nyávogva kommunikálnak... 

Simor Erzsi (Paula) és Sulyok Mária (Orbánné)

Örkény István szenzációs novellája 1963 készült el, az öregedés tragikomikus értékszerkezetét mutatja be. Megrázóan ábrázolja az emberben élő állandó lehetőséget az érzelmek, a szerelem felébredésére, amit az életkor sem befolyásol. Az elbeszélés nem csupán Orbánnénak egy hangjavesztett, elhájasodott operaénekes iránti szerelméről szól, hanem az emberi kapcsolatteremtés igényéről, lehetőségéről. A történet fiktív dokumentumokból, két testvér leveleiből, telefonbeszélgetéseiből épül, ezekből tárul elénk két emberi sors, két ellentétes életforma és világfelfogás. 

Pogány Judit az Örkény Színházban (2009)

A kisregényt 1969-ben dramatizálta az író, és műve színpadon is nagy sikert aratott, az ősbemutatót 1971-ben tartották Szolnokon, majd még ugyanebben az évben megszületett a mára legendássá vált pesti Színház-béli előadás Sulyok Máriával és Bulla Elmával a főszerepben. A darabból 1972-ben Makk Károly rendezett filmet, mely Arany Pálma, és Oscar-díj jelölést is kapott! A filmben Dajka Margit alakította Orbánnét, Bulla Elma volt Giza, és Törőcsik Mari játszotta Egérkét.

Legendás Orbánnék: Dajka Margit, Vári Éva, Tábori Nóra, Pásztor Erzsi, Margitai Ági, Schubert Éva, Almási Éva, Pogány Judit...
Gizát játszotta Tolnay Klári, Sulyok Mária, Csernus Mariann, Bulla Elma, Szakács Eszter, Tímár Éva, Schubert Éva, Molnár Piroska...
Egérkét istenien alakította Törőcsik Mari, Halász Judit, Börsök Enikő, Kerekes Éva...

Pásztor Erzsi Orbánnéja 2008-ban

Magyarországi előadások listája a bemutatók időpontjának sorrendjében:

1971. január 15.: Szolnoki Szigligeti Színház, rendezte: Székely Gábor
1971. március 6.: Pesti Színház, rendezte: Székely Gábor
1971. május 14.: Pécsi Nemzeti Színház, rendezte: Babarczy László
1972. március 16.: Győri Kisfaludy Színház, rendezte: Solti Bertalan
1972. március 25.: Szegedi Nemzeti Színház, rendezte: Székely Gábor
1972. április 21.: Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza, rendezte: Nyilassy Judit
1974. október 18.: Debreceni Csokonai Színház, rendezte: Huszárik Zoltán
1978. február 12.: Kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Brigitte Soubeyran
1985. október 24.: Játékszín, rendezte: Berényi Gábor
1991. február 15.: Veszprémi Petőfi Színház, rendezte: Mácsai Pál
1991. december 6.: Kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Illés István
1992. október 13.: Székesfehérvári Vörösmarty Színház, rendezte: Horváth Péter
1994. május 6.: Egri Gárdonyi Géza Színház rendezte: Kincses Elemér
1994. október 15.: Pesti Színház, rendezte: Mácsai Pál
1997. április 18.: Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza, rendezte: Zsótér Sándor
1999. szeptember 25.: Győri Nemzeti Színház, rendezte: Verebes István
2000. május 12.: Szekszárd, Német Színház, rendezte: Dávid Zsuzsa
2003. december 17.: Pécsi Harmadik Színház, rendezte: Vincze János
2005. október 7.: Szolnoki Szigligeti Színház, rendezte: Sorin Militaru
2006. január 21.: IBS Színpad, rendezte: Varga Miklós
2008. október 18.: Turay Ida Színház, rendezte: Őze Áron
2009. október 9.: Örkény István Színház, rendezte: Mácsai Pál
2009. november 28.: Gózon Gyula Kamaraszínház, rendezte: Szitás Barbara

Sulyok Mária Orbánné szerepében az 1971-es előadásban:

 

Psota Irén Orbánné monológját adja elő az "Akarsz-e játszani" című önálló estjén:

A Pesti Színház előadása Tábori Nórával és Tolnay Klárival a főszerepben: