"Megszólal bennem egy dal"

Ha csak az elmúlt néhány év nagy slágereit vesszük számba: Úgy szeress, Híd a folyót, Olyan mint te- ugye, mindenki számára ismerősek ezek a nóták? De ki áll mögöttük? Kiss Gábor arról mesélt, hogy hogyan vált elismert szerzővé.

- Mennyire volt evidens, hogy zenész leszel? A családod hatására kerültél kapcsolatba a billentyűkkel?

- Anyukám erősen érdeklődött a művészetek iránt, engem is ének- zenei iskolába járattak, és harmadik osztályban egyszerűen beíratott zongoraórákra. Egy idő után már nem volt izgalmas Bach és Mozart, így én is a könnyűzene felé vettem az irányt. Hetedikes voltam, amikor megalakítottuk az első zenekarunkat, Alagsor néven. Énekteremből elcsent cintányérokon, orosz vetítő dobozából fabrikált dobfelszerelésen játszottunk, és A felkelő nap háza volt az első dal, amit már együtt elő tudtunk adni. Betanultunk világslágereket, de még nem voltak saját nótáink. Engem akkoriban a Mezzoforte zenei világa izgatott, szerettem ezt a dzsesszes stílust.

- Emlékszel még az első hangszeredre?

- A keresztapám Amerikában élt, és 1987-ben kimentünk hozzájuk. Tőle kaptam egy Yamaha PSR22 szintetizátort, ami akkor számomra a mindent jelentette. Azon kezdtem először komponálgatni is. Jöttek az ötletek, születtek dallamok, és meglepő módon mindenkinek tetszettek ezek a szerzemények. Az első igazi koncertünket gimnazista másodikos koromban tartottuk, egy farsangon. Aztán a KEK-en is zenéltünk, akkor már Stílus néven, fúvós szekcióval kiegészülve. Emlékszem, hogy az Első Emelet cuccain játszottunk. Nagyon szerettem volna egy ZX7-es szintetizátort, ami akkor nagyon menő volt, gyűjtögettem a prospektusokat, és hogy pénzem is legyen rá, bizniszbe fogtam. Kínai selyemkutyákat vásároltam itthon olcsón, majd eladtam őket jó pénzért Németországban. Ebből lett nekem egy KORG T2, ami már akkor 4000 márkába került!

- Vagyis a kutyáknak köszönhető, hogy elismert stúdiózenész lettél?

- Talán a hangszer miatt, de elkezdtek hívogatni. 1993-ban megismerkedtem Vas Mayával, aki a Bergendy után saját zenekarban énekelt. Az ott megismert zenészekkel ma is jó kapcsolatban vagyok. Maya jól ismerte Szikora Robit, és bemutatott neki. Felfigyelt rám, és megkért, hogy az aktuális lemezére hangszereljek át dalokat. Robin keresztül kezdtem dolgozni Szandival is, és egyre több munkám lett. Akkor még a MALÉV-nél dolgoztam áruhely foglalóként. Az volt a dolgom, hogy elhelyezzem a repülőkön a lovakat, csirkéket, mindenféle csomagokat. A Mester és tanítványai zenekar miatt mondtam végül fel, bár tudtam, hogy velük csak egy hónapig tart majd a turnézás. Ezután talált meg a Pa-Dö-Dő, velük jártam az országot billentyűsként, közben pedig a Bakter Brothers- szel, és Pintácsi Vikivel is dolgoztam. Lassan beszippantott ez a világ.

- Hogy jutottál el az első slágerig?

- Egyszer megkérdezték, hogy nincs-e kedvem dalt írni Cserháti Zsuzsa visszatérő lemezére. Lehet egy ilyen kérésre nemet mondani? Megszületett a Jó volt, jó nem volt című dal, amit Zsuzsa is nagyon szeretett. Ez volt az első szerzeményem, ami lemezen is megjelent, és szélesebb körhöz eljutott. Szép lassan megtanultam a stúdiómunka titkait, és sorban hívtak olyan produkciókhoz, amik mind szép sikereket értek el. Tunyogi Orsi, és a Baby Sisters lemezein is dolgoztam. Így ismerkedtem meg Szekeres Adriennel is, aki akkoriban az Unisex énekesnője volt. Az Úgy szeress című dalom volt az első, ami igazi sláger, és rádiós siker lett. 1997- ben Adriennel szorosabbra fűztük a kapcsolatunkat, ő lett a feleségem, és későbbi gyermekeink édesanyja.

- Más úgy dolgozni, hogy az előadó az életed párja?

- Számomra sokkal könnyebb. Nagyon tisztelem a kitartását, látom minden örömét, bánatát. Egy pillanatig nem megerőltető ez a munka számomra. Megszólal bennem egy dal, és szépen kialakul egy teljes nótává. Emlékszem, az Olyan mint te című dal is úgy született, hogy elindultam a szobából a nappali felé, és mire a stúdióhoz értem, már egyben szólt bennem.

- Manapság már Adrien mellett nem csupán szerzőként dolgozol…

- Nagyon sok mindent csinálok ebben a produkcióban, szervezek, tárgyalok, és természetesen kísérem is a színpadon. Rajta kívül most legszívesebben Gáspár Lacival dolgozom. Mikor megláttam Lacit a Megasztárban, rátapadtam a képernyőre. Sose csináltam még ilyesmit, de akkor felvettem videóra is a szerepléseit. Azt mondtam magamban: na, ennek a srácnak akár ingyen is írnék dalokat! Összejött, hiszen már az első albumán is együtt dolgoztunk.

- A dallam mellett nagyon fontos szerepe van a dalszövegnek is. Vannak kedvenc szerzőtársaid?

- Szabó Ágival, és Major Eszterrel nagyon szeretek dolgozni. Őket zseniális szerzőnek tartom. Megkapják a dalt, és szinte javítás nélkül vesszük fel a nótákat, olyan szöveget írnak rájuk. Szabó Leslie-t is kedvelem, és Simon Attilával is jó a munkakapcsolat, bár ő érdekes stílusban írja a szövegeket. Kap egy zenei alapot, és arra elindul benne egy téma, a sorokkal együtt alakítja a dallamot. Így született például a Híd a folyót című slágerünk is.

- Van olyan világsztár, akivel nagyon szívesen üldögélnél a munka kapcsán egy stúdióban?

- Sajnos ez beteljesületlen álmom marad: Michael Jacksonnal nagyon szívesen dolgoztam volna együtt. Mindig is inspirált a munkássága. Michael Boltont is nagyon tisztelem. Tudom, hogy egy zeneszerzőnek haladni kell a korral, de az aktuális zenei irányzatok nem tudnak megfogni. Már a zenei tévéket sem figyelem, távol áll tőlem ez a világ.

- Lassan pedig elkészülhet a szerzői lemezed is…

- Gondolkodtam már ezen, és biztos, hogy meg is csinálom, de nem egoizmusból. Sokkal nagyobb bennem a tisztelet a zene, és az előadók iránt, ennek szellemében fogom összeválogatni rá a dalokat.