"Európában kényelmesebbek vagyunk"

A feledhetetlen Abigél című sorozat végtelenül széplelkű Torma Piroskája az ország szívébe belopta magát. Bánfalvy Ági egy csapásra sztárrá vált, és a copfos fruskából gyönyörű nővé érett a közönség szeme előtt.

A sikerei csúcsán költözött ki Amerikába, hogy egy másik oldalról is kipróbálja önmagát. Elismert tanár lett kint, és néhány éve már idehaza is egyre híresebb az iskolája. A magyar temperamentumot fantasztikusan sikerült ötvöznie a tengerentúliak nyugalmával. A színésznővel egy pesti kávézó teraszán beszélgettünk Abigélről, a tanításról, és arról, hogy sosem késő belevágni valamibe.

  
- Önnel kapcsolatban még mindig kikerülhetetlen az Abigél. Milyen érzéssel gondol vissza a forgatásra?

- Az fantasztikus volt! Zsurzs Évában az volt a zseniális, hogy mindent megtett azért, hogy mi szabadon, önállóan tudjunk azonosulni a szerepekkel. Akkora szeretet vett körül minket, hogy ez még ma is süt a filmből. Minden profi és tökéletes volt: az író, a rendező, a színészek, a stáb, a díszlet, a ruhák. Nagyon nagy öröm megmaradni egy ilyen örökzöldben. A tizennégy éves fiam először nem nagyon akarta megnézni, mert a téma, meg a sok lány annyira nem érdekelte, de még ő is odatapadt a képernyő elé.
- Hogyan jött az ötlet, hogy színiiskolát indítson?  

- Felkértek egy angol nyelvű iskolában a színészmesterség oktatására. Aki elindította az iskolát, végül visszautazott Amerikába, viszont a gyerekek annyira megszeretettek, kértek, hogy maradjak, és folytassuk, amit elkezdtünk. Korábban Los Angelesben a California State Universityn tanítottam filmszínész mesterséget. Ott szereztem némi tapasztalatot az oktatásról. Kint rendeztem Shakespeare Vízkereszt című darabját is nagy sikerrel, és itthon is egyre több darabot állíthatok színpadra. 

- Kik járnak az ön iskolájába? 

- Nagyon különböző emberek. Fontos, hogy nálam nincs korhatár. Volt már hetvenkét éves tanítványom is, aki a fejébe vette, hogy filmben szeretne szerepelni. Végül sikerült neki, hiszen kapott egy szerepet Szabó István Csodálatos Júliájában. Ha valaki hetvenévesen akar ebbe belevágni, azt tisztelni kell, és mindenképpen segíteni. Nagyon tisztelem, és szeretem a többi kollégámat, akik szintén színiiskolát vezetnek, és nincs köztünk versengés. Mindenkinek más a tanítási stílusa. Nekem az angol nyelv a specialitásom, ezen a nyelven foglaltam össze az általam tapasztaltakat. Összegyúrtam mindazt, amit én tudok erről a szakmáról, és ezt igyekszem továbbadni. Nem tudatosan hengergettem az iskolát, de annyira kinőtte magát, hogy most már az igényeknek megfelelően magyarul is átadom a szakmai tudásomat. Már OKJ-s képesítést is kap, aki elvégzi a három éves iskolát, melynek prózai és musical szaka is van. Szeptemberig még folynak a felvételik. Nagyon fontos, hogy a szóbeli kommunikációja megfelelő legyen az embereknek. Járnak hozzám olyanok is, akik nem akarnak feltétlenül színészek lenni, csak szeretnék fejleszteni a személyiségüket, erősíteni az önbizalmukat. Mindenkivel személyre szabottan dolgozom. Számomra az az igazi elismerés, ha látom, hogy valamelyik tanítványom tud boldogulni az életben. Én csak egy eszköz vagyok ahhoz, hogy megtalálják önmagukat.  

- Amerikában is számos remek filmben szerepelt, nagyszerű színészekkel. Mi a különbség a magyar és az amerikai kollégák között? 

- Az amerikaiak nagyon fegyelmezettek, és felkészültek. Ott a színészek úgy jelennek meg egy forgatáson, hogy tudják a szövegeiket. A fizikumukra is sokkal inkább odafigyelnek. A forgatási időszakban csak a filmnek élnek. Európában kicsit kényelmesebbek vagyunk. Az is biztosan közrejátszik, hogy a kinti színészeket azért jobban megfizetik, nem kell hajtaniuk a pénzt.  

- Ugye, nem tervezi, hogy újra itt hagyjon minket? 

- Nem! Tudok jönni- menni, ha szükséges. Játszom idehaza több színdarabban, de forgatok filmet is. Közben most megint szó van egy nemzetközi forgatásról, tehát nem panaszkodom. Ez egy jó időszak az ember számára, mikor összegezheti önmagát, és vehet egy nagy levegőt. Olyan ez, mint egy újjászületés. Nem lemondani kellene, inkább meglátni a lehetőségeket, hogy mennyi mindent lehetne még csinálni. Amerikában, mikor felnevelik a nők a gyermekeiket, akkor nekiállnak, és elvégeznek egy iskolát, vagy valami egészen újba kezdenek, és közülük nagyon sokan sikeresek lesznek.

Bánfalvy Ágnes 1954 április 30- án született Budapesten. Az általános- és középiskola elvégzése után 1972-ben felvételt nyert a Színház és Filmművészeti Főiskolára, ahol Szinetár Miklós és Babarczy László vezetésével tanult. 1976-ban, a Főiskola elvégzése után a Vígszínházba szerződött, ahol Várkonyi Zoltán, Marton László, Kapás Dezső és Horvai István irányítása alatt dolgozott. A Jó estét, nyár jó estét szerelem, címü darabban Presser Gábor híres dalát, a Szilvavacsorát vitte sikerre. 1978-ban a MAFILM színésztársulatának lett a tagja, még ugyanebben az évben Nívódíjjal tüntették ki. Olyan sikeres tv és mozi filmekben szerepelt, mint a nagysikerű Abigél (az emlékezetes Torma Piroska szerepében) vagy Szabó István Oscar-díjas Mephisto c. filmje. 1982-ben New York- ba költözött, majd 1984-ben Kaliforniába. Munkáját 1996-ban a parlamentben Aranypillangó díjjal jutalmazták, a filmművészetben hazai és külföldi munkássága elismeréséért.