Ágotával intim hangulatban
A Nagymező utca hatalmas színpadán naponta láthatjuk a népszerű színésznőt, ehhez képest egészen furán hatott a szűk stúdióban, ahol nincsenek jelmezek, díszletek, csak néhány mikrofon. Ugyanaz az arc, ugyanaz a hang, mégis egy egészen más Siménfalvy Ágotával találkoztam.

- Nem egy albumon hallhattuk már a hangodat, ám az első önálló lemezed csak néhány hónapja jelent meg. Miért vártál vele ennyi ideig?

- Lemezkészítéssel már gyerekkorom óta van dolgom. A Rádió Gyermekkórusában énekeltem, sok felvétel készült velünk. Azt a közösséget felváltotta a Budapesti Operettszínház társulata. Mikor musicalválogatásokon, vagy akár a színházban játszott darabok kapcsán énekeltem lemezen, akkor is mindig a saját hangomat hallattam, de egy szerep keretein belül. El kellett telnie néhány évnek, mire rávettem magam, hogy kipróbáljam szólóban. Ez bátorság kérdése is, hiszen egy szerep mögött nem kell mindent vállalni magamból, ez viszont egy jóval személyesebb album. Magyar slágerek feldolgozásai vannak rajta.

- Manapság mindenki musical lemezeket készít. Te miért popdalokat válogattál össze?

- Saját magam számára nem jelent kihívást az, ha ugyanazokat a dalokat éneklem fel újra, amiket minden este előadok a színpadon vagy a fellépéseken. Aki ezeket akarja hallani, az eljön a színházba. Sokat énekeltem én Katona Klári, Cserháti Zsuzsa, Kovács Kati régi dalait, és érdekelt, hogy hogyan lehetne ezeket mai formába átmenteni. Sokféle zenei stílus között ugrálunk, ezeket az én lényem fogja át. Egy színésznő vagyok, aki összeválogatta azokat a dalokat, amelyeknek a mondanivalója az ő lelkének fontosak.

- Ha egyet kellene választanod a lemez dalaiból, melyiket mutatnád meg a közönségnek?

- Kaszás Attila egyik lemezén szerepelt az Elfelejtett bossanova. Ez a dal mindannyiunk kedvence, akik a lemezemen dolgoztunk, én ezt akkor is elénekeltem volna valahol, valakivel, valahogyan, ha nincs ez a lehetőségem. Nekem Attila nagyon kedves kollégám volt, életem egyik legnagyobb szerepét játszhattam vele a Muzsika hangjában. Remek színész volt, fesztelen, laza, sokat nevettünk és beszélgettünk, de talán nem eleget, aznap, mikor kórházba szállították, azt álmodtam, hogy egy zsúfolt helyen nekem ütközik, de már sodródik is tovább, csak visszafordul és kedvesen int egyet, mint aki távozik. Másnap hallottam a hírt és éreztem, hogy baj lesz, mert elbúcsúzott, azóta figyelek az álmaimra és az üzeneteikre.Ez az egyetlen olyan dal a lemezen, amivel semmi mást nem akartam, csak egyszerűen elénekelni, nem voltak világmegváltó ötleteim, csak annyi, hogy legyen, és mire elkészült, sokkal több és megrendítőbb lett, mint amire valaha számítottam.

- Kaszás Attila mellett Cserháti Zsuzsa három slágere is felkerült a te lemezedre. Máshogy állsz egy olyan dalhoz, aminek az eredeti előadója már nem lehet köztünk?

- Biztos, hogy kicsit máshogy éneklem az ő dalaikat, talán több tisztelettel is. De ott van például Katona Klári dala, a Titkos szobák szerelme, ami szintén legalább annyira mélyre nyúl. Az életemnek volt egy része, ami titkos szobákról szólt, és most vállalom ezt a fejezetet. Tartott, ameddig tartott, a női részem megismerésében is segített, most pedig ki is éneklem mindezt magamból. Az egész album a női lényemnek egy- egy állomásáról szól. Lesz rajta egy tinédzser, egy gyermek lelkületű, egy vamp nő, és egy kiismerhetetlenül homályos Ágota is.

- Nem féltél ettől az intim kitárulkozástól?

- Kicsit zavarba hoz az egész. Most fogom egyben hallani az albumot, és lehet, hogy jóval több kiderül majd rólam, mint amennyit terveztem. Nem baj ez. Lehet, hogy ezeket a dolgokat már régen ki kellett volna mondanom.A színházban átfolyatok magamon vagy beengedek egy szerepet, itt viszont állok a stúdióban, és megkérdezi a hangszerelőm, hogy mit szeretnék. Olyan, mintha saját magamat rendezném. Sok színésznő álma ez! Sokkal kreatívabb a munka, szabadabb kezet kaptam, ennek nagyon örülök, de azért próbára is tesz. Tanulságos volt, hogy ha megkérdeznek, akkor pontosan tudom én, hogy mit akarok, de ahhoz, hogy ezt meg is valósíthassam, rendkívül empatikus és együttműködő társakra volt szükségem, akik nemcsak nagyszerű szakemberek, de mellém álltak és hittek bennem.

- Mit gondolsz, miért van most ekkora sikere a zenés daraboknak? Lassan teljesen kiszorítják a prózai előadásokat a színházakból a musicalek.

- A zene erejére könnyen nyílnak az emberek. Az ember eljön egy musicalt megnézni, ott mindent megkap. Show, látvány, fények, cirkusz, zenekar, díszletek, jelmezek, varázslat, ez mind azonnal a szívre hat. Egy prózai darab is érzelmi hatású, de az a gondolati síkon, míg a musical inkább a szórakoztatásról szól. Igényesen is lehet szórakoztatni, nagy zenekarral, kórusokkal, komoly zenei élménnyel. Csinálni is más. Ha prózai darabot játszom, azt érzem, hogy lassabban érik meg, lassabban lépjük át a határainkat. Most a musicalekre nagy szükség van, az biztos, mert az érzelmeinket szabadítja fel.

- Ha a Szépség és a Szörnyeteg gigantikus jelmezei, és díszletei között játszol, másképpen készülsz az öltöződben az előadásra, mint mondjuk a Sweet Charitynél, ami egy rendkívül intim darab?

- A Szépségnél az előadás és a történet hat. Az egy nagy közös munka, varázslat, elsősorban élmény és szórakoztatás.A Sweet Charitynél úgy érzem, hogy az én személyiségem hat. Egy ennyire mély dolgokat érintő darabra, komoly szerepre máshogy készülök. Ez a darab nem szippanthat be, itt tőlem függ az előadás. Elejétől a végéig felépíteni egy figura jellemét, végigjárni a sorsát, átváltozni és levonni a tanulságot, engem ez érdekel igazán. A zenés műfajban erre mindig van lehetőség, aki már odáig jut, hogy dalra fakad, azzal bizony komoly dolgok történnek. Nem véletlenül találnak meg ezek a nagy, mély transzformációs karakterek a színpadon, ilyen például az Ibusár is, amit szintén a Raktárszínházban láthatnak, pici nézőtérrel, intim könyezetben, ahol a legkisebb rezdülésnek is jelentősége van. A stúdiószínpadon játszani olyan, mintha meghívnám magamhoz vacsorára a nézőket, a nagyszínpadon inkább a produkció kopogtat be hozzájuk valahová, ahová beengedik, talán a lelkivilágukba...

- A színház deszkáihoz képest, a pici stúdióban is egészen más lehetett a munka. Könnyen megbarátkoztál a hangulattal?

- A színpadon rendezőkkel dolgozom, folyamatos visszajelzést kapok tőlük, irányítanak. „érezd, éld át, hass, legyél több!” Ott nagyon nagynak kell lenni. Itt, a stúdióban szembesülnöm kellett azzal, hogy a kevesebb, sokszor több. Közel a mikrofon, nem biztos, hogy annyi átélés szükséges. Másképp kell hatni. Meg kellett tanulnom, hogy itt más szabályok vannak, ebben sokat segített az album zenei vezetője, a dalok hangszerelője, Elek Norbert. Szembesülnöm kellett azzal is, hogy máshogy működik egy dal, ha közben a hallgató nem látja az előadó arcát, szemét. Én sem látom a közönség reakcióit, nincs egymásra hatás, ebben is más ez a munka, amiből rengeteget tanultam és sok örömöm telt benne.

Névjegy:

Édesapja, Siménfalvy Lajos színművész volt, színészdinasztia sarja. Ágota hat éves korától tagja a Magyar Rádió Gyermekkórusának, Reményi János vezetésével, így a világ számos országában énekelt komolyzenei, templomi koncerteken és az MRT hangfelvételein. Tíz évig tanult zongorázni, nyolc éves korától balett, jazz-balett, step, színpadi táncképzést kapott. Innen került a Lakner Lívia által vezetett Guttenberg Gyermekszínházba, ahol három évig szerepelt gyerekdarabokban. Középiskolai tanulmányait a Városmajori Gimnázium zenei tagozatán és leánykarában folytatta, tagja volt a színjátszó körének, így került a Pinceszínház akkor alakuló társulatának növendékei közé. Ezután felvételt nyert az Operettszínház stúdiójába. Egy válogatás során megkapta a Veszprémi Petőfi Színház West Side Storyjának Anitáját, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett- musical szakára, Szirtes Tamás és Léner Péter osztályába. Az egyetem után a Budapesti Operettszínházba szerződött, amelynek azóta is tagja. Két éven át játszott a TV2 Jóban Rosszban című sorozatának altatóorvosaként.

Fontosabb szerepei: A muzsika hangja-Mária, Gólem- Mirjam, Lili bárónő- Clarisse, Mozart!- Constanze, West Side Story- Anita, Cabaret- Kost kisasszony, Sweet Charity- Charity, Dühöngő Ifjúság- Helena, Bál a Savoyban- Daisy, A Szépség és a Szörnyeteg- Komód, Menyasszonytánc- Rózsi, Só és Cukor- Nő, Rudolf- Larisch grófnő, Rómeó és Júlia- Capuletné, Abigél- Horn Mici, Ibusár- Jolán

Díjai: Súgó Csiga- díj, Bársony Rózsi Emlékgyűrű