.......SZÍNHÁZ, ZENE, IRODALOM, MOZI ...

.....minden egy helyen .....

Written By Tamas on 2011. december 27. | 0:04

Létay Dóra: "Helyükre kerültek a dolgok"
Egy modern pesti színésznő, aki kerüli a felhajtásokat, a flitteres rendezvényeket, szívesebben sétál a Duna-parton, vagy főzőcskézik a barátaival. Létay Dóra sokat tanult a múltból, így mostanra helyükre kerültek azok a bizonyos dobozok is.



- Mi volt az első film, vagy színházi élményed, amire a mai napig emlékszel?
- Kiskoromban szertornáztam a Vasasban, este nyolcig tartott az edzés, és rettenetesen szomorú voltam, ha nem értem haza az Onedin család aktuális epizódjára. Nyolc- tízéves lehettem, mikor az Irma, te édes! ment a Városmajori Színpadon. A nagybátyám üzemeltette a büfét, egész nyáron ott lógtam, láttam az összes előadást, és egy idő után már kívülről énekeltem Galambos Erzsivel a dalokat.
- Meg is környékezted akkor már a színészeket?
- Persze! Produkáltam magam nekik, elértem, hogy figyeljenek rám, szórakoztattam őket. Komollyá akkor vált a dolog, amikor pár évvel később felvettek a Magyar Rádió Gyermekstúdiójába, ahol verseket elemeztünk, Montágh Imre Tiszta beszédéből tanultunk, és szerepelhettünk is. Meghatározó élmény számomra Tomanek Nándor színészi jelenléte, aki Kelét játszotta a Fekete István regényéből készült hangjátékban, mi pedig, mint verebek, mellette csipogtunk.
- A főiskola mennyiben változtatta meg az életedet?
- Ahogy fölvettek, azt éreztem, muszáj elköltöznöm otthonról. Hajnaltól késő estig bent voltunk, csak a színházzal foglalkoztunk. Teljesen más idegállapot, mint a szüleim kicsi lányának lenni. Bekönyörögtem magam a kollégiumba, ahol Kerekes Vikivel laktunk egy szobában. Aztán tizenkét évvel később, a Jóban Rosszban forgatásán találkoztunk újra.  
- Kikerülhetetlen veled kapcsolatban a Szex és New York című sorozat, melyben az egyik főszereplőt, Samanthát szinkronizálod. Rád is jellemzőek ezek a pletykálgatós csevegések?
- Ilyen szinten nem, mint a sorozatban. A barátnőimmel inkább komoly beszélgetésekre jövünk össze, együtt megyünk színházba, kiállításra, moziba, de nem a pletykálás a lényeg. Többre értékelek egy otthoni vacsorát, meghitt borozást, mintha nyilvános helyeken üldögélnénk. Szeretek sétálni a rakparton is, mióta a belvárosban lakom.
- A sorozatbéli szereplő a szabadszájúságáról híres. Volt olyan eset, hogy megrökönyödtél egy- egy mondatán?
- Az amerikaiak elég prűdek, csoda, hogy ennyi frivolitás belefért a sorozatba. Nekem Samantha karakteréhez kell igazodnom. Nem volt még olyan, hogy átírattam volna mondatokat. Ha ezt a figurát eleve elutasítanám, nem vállaltam volna el, és nem szinkronizálnám hét éve.
- A Jóban Rosszban sorozatból viszont távoztál. Nem hiányzik az a fajta munka?
-Érdekes kaland volt, sokat tanultam belőle, és a vele járó népszerűség, illetve anyagi biztonság is előnyt jelentett számomra. De a színészet ennél jóval több. A mindennapi forgatások rengeteg energiámat elvonták a színháztól. Már hiányzott.
- Sok nő harminc körül már rettegve számolja az éveket. Téged foglalkoztat az idő múlása?
- Harmincéves korom óta érzem magam igazán jól a bőrömben. Remélem, ez így is marad! Korábban sokkal többet bizonytalankodtam, kételkedtem, elsősorban önmagamban, de mostanra helyükre kerültek a dolgok.
- Te magad tetted helyükre őket, vagy az élet adott neked alkalmakat, hogy máshogy láss dolgokat?
- Is - is. Lassan húsz éve játszom színpadon -beleszámítva a főiskolás éveket- és minden szerep felért egy önismereti kurzussal. Teljesen más volt öt évig vidéken a barátaimmal dolgozni, majd feljönni Pestre, szabadúszóként, ahol egyedül kellett megállnom a helyem. Ez is egy öt éves szakasz volt az életemben, azután jött a sorozat, szintén öt év.  Most új korszak kezdődik, amitől önazonosságot, magánéleti kiteljesedést és nyitottságot várok. Alkotni és szeretni szeretnék, és nem akarom tudni, hány évig tart.
- Azért az a bizonyos cérna gondolom, hogy nálad is elszakad néha. Emlékszel, hogy melyik volt életed legnagyobb veszekedése?
- Volt pár, de nem tudnám megmondani, melyik volt a legnagyobb. A munkában fegyelmezett vagyok, nem hisztizem, nem tépem le a jelmezemet akkor sem, ha nem tetszik. Megpróbálom a problémákat úgy megbeszélni, hogy ne az indulatok domináljanak. Előfordult, hogy összecsaptunk egy rendezővel, akkor sztrájkba léptem, és addig nem voltam hajlandó próbálni, amíg nem kötöttünk kompromisszumot. Nekem is vannak rossz napjaim, nehezebb periódusaim. Fiatalabb koromban átadtam magam ezeknek a hangulatoknak, sajnáltam magam, akár egy hétig is, de ma már nincs erre idő. Tudom, hogy a mélypontok után valami jó következik. A magánéletemben megélem a veszteséget, elgyászolok egy szakítást, de nem adom át magam a negatív érzéseknek.
- Meddig tartanak a gyászaid?
- Egyre rövidebb ideig.
- Ha rád nézek, az jut eszembe, hogy te nagyon „egyben vagy” már…
- Pár éve egy asztrológus elkészítette a képletemet, és megállapította, hogy bár a csillagjegyem szerint Szűz vagyok, a legtöbb bolygóm a Mérlegben áll. Harmóniára, szépségre, finomságra való törekvés, alkotás, konfliktuskerülés, szóval egy kiegyensúlyozott, levegős jegy. Valószínűleg ilyen is vagyok.

Share this post :
 
Support : Creating Website | Johny Template | Mas Template
Copyright © 2011. KultúrZsiráf - All Rights Reserved
Template Created by Creating Website Published by Mas Template
Proudly powered by Blogger